A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BALÁZS György: A csongrádi munkásság a dualizmus idején

1870 áprilisában tartotta alakuló közgyűlését. E szervezet Farkas Károly kezdeményezésére — Farkas 1868 nyarától az I. Internacionálé magyarországi megbízottja — az 1869-ben alakult Munkásképző Egylet segítségével jött létre. A pénztár taglétszáma két év alatt 3000 főre emelkedett.

6 Csongrádon a Rokkantpénztár megalakítására 21 év múltán került sor, ami egyben mutatja, hogy itt vidéken a munkásság szervezeti élete csak lassan bontakozott ki. Az 1860-as évek közepétől a fővárosban jelentkező szocialista tömörülések kisugárzása nem terjedt ki. Ez nem jelentette azt, hogy itt a munkásság megmozdulásainak nyomai sem lennének. A helyi munkások akciói természetszerűleg gazdasági jellegűek voltak. 1882. január 19-én a város kőműves-segédei a főszolgabíróhoz fordultak, hogy rendelje el visszatartott bérük kifizetését. A 10 kőműves segéd a Tisza szabályozása során szükségessé vált vízépítészeti munkánál (partfalépítés) volt foglalkoztatva, a munkát Borsai Vilmos megbízottja, Mayer Ottó vállalta el, aki a munkálatok vezetésével Pozsár József kőműves iparost bízta meg. A vállalkozó a megállapodott munkabért eleinte apródonként ki is fizette, de a munka befejezéséhez közeledve az utolsó időszakban nem fizetett. Ennek következtében 251 forint 90 krajcár maradt fenn, amely összegnek kifizetését követelték a munkások.

7 A munka tehát vállalkozásban folyt, s az alvállalkozó minden bizonnyal a kilátásban lévő haszon fölött többre várt, s ezért próbálta visszatartani a kőműves segédek fennmaradó munkabérét. Miután a felek a végrehajtást nem kérelmezték, így a hatóság az ügyet elejtette, ami azt jelentette, hogy a munkások lettek a kárvallottak. Csongrád megye az Alföld, a Tiszántúl legnagyobb kubikos településű megyéje volt. A kubikosokról viszont köztudott, hogy vándor földmunkások voltak, akik munkájuk során korán kapcsolatba kerültek az ipari munkássággal és megismerhették a munkásszervezkedés fontosságát, így váltak ezek az emberek a magyarországi földmunkásmozgalom hajtó-motorjaivá. Megélhetési viszonyaik javítására az alföldi kubikosok 1888 decemberében felhívást adattak ki a „Délmagyarországi Munkásszövetkezetbe leendő belépésre." A szövetkezet megalapítása közgyűlésének időpontját 1889. február 2-ára Mindszentre tűzték ki. A fölhívást több kezdeményező földmunkás írta alá Mindszentről, Hódmezővásárhelyről, Szentesről stb., s természetesen, hogy Csongrádról is. A célkitűzés az volt, hogy a munkások szövetkezete maga vállalkozik minden közvetítés nélkül földmunkákra,

8 ily módon akarták a munkavállalásból kikapcsolni a hasznot húzó közvetítőket. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt első kongresszusát 1890. december 7-re hívták össze. És az itt elfogadott program jellegű dokumentum, az Elvi Nyilatkozat 1903-ig volt érvényben, de legfontosabb megállapításai, elvei a szociáldemokrata munkásság politikai felfogását hosszú évtizedekre meghatározták.

9 Amikor 1890 decemberében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megtartotta első kongresszusát, a hazai munkásság a gazdasági, kulturális érdekvédelmére, 6 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp. 1972. Kossuth Könyvkiadó. 16. p. 7 A Csongrád megyei munkásmozgalom 1868-1917. Szerk.: GAÁL Endre. Szeged, 1980. 97-98. p. 8 Uo. 110-111. p. 9 Munkásmozgalom-történeti tanulmányok. S. VlNCZE Edit: Küzdelem az önálló proletárpárt megteremtéséért Magyarországon 1848-1890. Bp. 1972. Kossuth Könyvkiadó. 52-53, 57-58, 62. p.