A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MEDGYESI Konstantin: A makói Pfeiffer-affér. Közéleti botránysorozat a koalíciós évek Makóján

Pfeiffer. Mindketten a kisgazda nemzetgyűlési frakcióban tevékenykedtek, politikai szövetségesek voltak. Útjaik a következő esztendő tavaszán viszont külön váltak. Szőnyi a Kisgazdapárt tagja marad, Pfeiffer távozni kénytelen pártjából, és megalakítja új szerveződését, az MFP-t, amely el is indul '47-es választásokon. E kampányban Szőnyi Imre az FKGP-t segíti, Pferiffer Zoltán pedig nyilvánvalóan a Magyar Függetlenségi Pártot igyekszik sikerre vinni. Még ezzel a természetszerű érdekkülönbséggel sem magyarázhatóak azonban Szőnyinek — az 1947. augusztus 17-ei makói MFP gyűlés napján — a Délvidéki Független Hírlapban megjelent Pfeiferre vonatkozó megjegyzései: „Amikor valaki az eddigi pártok valamelyikében aktív szerepet vállalt, sőt egészen a legutóbbi időig még aktívabb vezető szerepet szeretett volna kapni és midőn látta, hogy ez nem sikerülhet új pártalapításra gondol, természetesen óvatosan ügyelve arra, hogy amíg az új alakulásban nem biztos a vezető szerep, addig a régi kapcsolatatokat se tépje el, tehát vagy az egyik vagy a másik, de biztos legyen! Mert fő a vezetőszerep, mégha nem alkalmas is ra. Az 1947. augusztus 17-én Makón elmondott Pfeiffer-beszédet értékelve így írt Szőnyi: „Pfeiffer Zoltán nem tagadta meg magát, nagyszerű jogászi és dialektikai felkészültséggel, a maga jellegzetes, szangvinikus modorában ostorozta a koalíciós pártokat, természetesen a Kisgazdapártot is, habár itt néminemű gátlásai mégis csak voltak, hiszen a párt érdekében ő maga is sok ideig fontos vezető szerepet vitt és olyan alapos tudású politikustól mégis csak különösen hangzanék, hogyha korlátlanul pálcát törne egy olyan működés felett, melyben neki is sok tekintetben része volt, és mindenkinél jobban ismerhette azokat az okokat, amelyek miatt másforma működés lehetetlennek látszott."

136 Ebből az idézetből is kitetszik, hogy Szőnyi bizonyára nem tudta megbocsátani Pfeiffernek az FKGP-ből való kiválását, és az új párt megalakulását. Szőnyi Imre úgy értelmezhette, egykori párttársa személyi ambícióktól fűtve hagyta el az anyapártot. A helyi kisgazda elnök az 1947. augusztus 31-ei választások előtt nem sokkal publikált cikkében kifejtette: „a józan, reális gondolkodású makói nép tudja és megértette, hogy forrófejű, a személyi szempontoktól irányított érzelmi politika a mai halálosan reális időben nem szolgálhatja az érdekeit"

137 — utalt nyilvánvalóan Pfeiffer pártjára, az MFP-re. A „makói nép" azonban nem kis meglepetésre bizalmat szavazott Pfeiffer Zoltánnak és pártjának. A választók 37%-a voksolt a városban a Magyar Függetlenségi Párt listájára,

138 így az MFP messze megelőzte a 21%-ot szerzett MKP-t és a 14,8%-os arányt felmutató FKGP-t. Ebben a választási eredményben az 1946-os Pfeiffer-affér és közéleti következményei is szerepet játszhattak. 135 Délvidéki Független Hírlap, 1947. augusztus 17. 1. p. 136 Délvidéki Független Hírlap, 1947. augusztus 20. 1. p. 137 Uo. 138 Az MFP országos eredménye 13,4% volt.