A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

MEDGYESI Konstantin: A makói Pfeiffer-affér. Közéleti botránysorozat a koalíciós évek Makóján

is, de elismerte, hogy nem volt az eljárással minden rendben: „Ez a kis szabálytalanságnak látszó valamiért sütötték rám, hogy diktátor vagyok."

72 Ugyancsak a május 13-ai képviselőtestületi ülés napirendjén szerepelt az úgynevezett házhelykiosztások ügye

73

. A probléma témánk szempontjából azért fontos, mert az e tárgyban született hivatalos előterjesztés azt a társadalmi csoportot, a paraszt-polgárságot érintette igencsak kedvezőtlenül, amely az FKGP fő bázisául szolgált — az MKP politikai eszközt látva az ügyben tudatosan épített erre. Az elképzelés szerint — némiképpen leegyszerűsítve — a nagyobb belterületi telkek egy részét elveszik, a tulajdonos jó estben külterületi szántót vagy legelőt kap kárpótlásul; az újonnan létrehozandó telkek pedig az inkább a kommunistákat támogató szegényebb rétegek kezébe kerülnek. A felszólaló kisgazdák amellett érveltek, hogy a városon belüli ingatlanok esetében eleve csak azok kerüljenek a rendelkezés hatálya alá, amelyek üresen állnak. A közgyűlésben azonban a Baloldali Blokk többsége biztosított volt, így az eredeti előterjesztést fogadták el. Ez a fajta döntéshozatal erősíthette a kisgazdákban a gondolatot, miszerint a legnagyobb közéleti tényezőként minek ülnek a közgyűlésben, ha ennyit ér a szavuk. A legsúlyosabb történés 1946. május végére tehető. Május 3 l-e éjjelén felgyújtották a makói zsinagógát. Éppen azon az estén tartották a középiskolások ballagását. A tűzeset után a rendőrség egymás után vitte be a Független Ifjúsághoz

74 tartozó diákokat a rendőrségre. Megindult a híresztelés, hogy „a szálak a Kisgazdapárthoz vezetnek."

75 Valójában az esemény hátterében a helyi kommunista párti politikai nyomozók provokációja állt.

76 Az előre eltervezett koncepció alapján a gyújtogatással a kisgazdákat gyanúsították, és egy nagyszabású, a „reakció" és azon belül az FKGP ellen irányuló perben gondolkodtak. Az akciót azonban a makói MKP-s nyomozók „dilettáns módon"

77 hajtották végre, így nem tudták felhasználni az ügyet a Kisgazdapárt helyi szervezetével szemben. Magáról az ötletről viszont természetesen maguk a kisgazdák is értesültek. Szőnyi Imre interpellációt is elmondott a Nemzetgyűlésben e kérdést érintve. Az előbbiek során megfigyelhettük a viszonyok elmérgesedését. 1946 nyarára a makói FKGP számára már majdnem tele volt az a bizonyos pohár. E közéleti szituációban történt a július 21-ei gyűlés megzavarása, mely után a korábbi hetekben halmozódó feszültség kitört. Innen már ismerjük a történetet, a Kisgazdapárt bojkottot hirdetett a kommunisták ellen és kivonult a képviselőtestület munkájából. Az MKP helyi vezetői felismerték a kisgazdák kivonulásával együtt járó politikai kockázatokat. Ennek megfelelően azonnal cselekedtek. Egyrészt erőteljes sajtókampánnyal, nyilatkozatokkal, publicisztikákkal arra törekedtek, hogy megbélyegezzék a kisgazdák e „felelőtlen" magatartását, s ezzel az FKGP ellen fordítsák 72 Uo. 73 MVL 255 kgy. 12152 ikt/1946. 74 A Független Ifíúság az FKGP ifjúsági szervezte. 75 Kis Újság, 1946. augusztus 6. 2. p. 76 A makói zsinagóga felgyújtásáról: SZAKÁCS Sándor-ZlNNER Tibor: i. m. 239-241. p. 77 Uo.