A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

BERNÁTSKY Ferenc: „Az első szocialista követ”. Az 1922-es nemzetgyűlési választások Hódmezővásárhelyen, levéltári források tükrében

löltjének, Takács Józsefnek

50 a 15 db ajánlóívét Olasz István és Zombori István adta be. Kun és Takács ajánlásait megfelelő számban találta érvényesnek a választási bizottság, és a választáson való indulásukat augusztus 21-én engedélyezte. A Nemzeti Egység Pártja Budaváry Lászlót

51 jelölte, képviseletében Csada László, vitéz Nagy Ede és Nagy Zoltán adta le az ajánlásokat. A beadott 18 db ajánlóíven összesen 753 db aláíró szerepelt, de a választási bizottság 216 db aláírást érvénytelenít. Molnár István, Köpösdi Ödön, Kruzslitz Flórián Lázár Dezsőt,

52 a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt jelöltjét támogató 28 db ajánlóívet nyújtotta be. Tomory Jenő a Függetlenségi Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt képviseletében szándékozott indulni a választáson, 20 db ajánlóívét Gyürki Bertalan és Csatló Imre adta le. P. Ábrahám Dezsőt

53 a Függetlenségi 50 Takács József (Orosháza, 1884. március 17. — Budapest, 1960. február) 1903. szeptember 1-én lépett a szociáldemokraták közé Kistarcsán. 1905-től tagja a Csizmadia Sándor szerkesztette földmunkáslap, a Világszabadság szerkesztőbizottságának. Behatóan tanulmányozta az agrárkérdéssel kapcsolatos tudományos irodalmat, a paraszti életmódot érintő vizsgálódásokat. Az agrárkérdés megoldását a nagybirtokok felosztásában látta. 1906 februárjától tagja a Földmunkások Országos Szövetsége vezetőségének, majd titkára, 1920-tól vezető titkára. Három évet töltött az orosz fronton. Az 1918-as karácsonyi földmunkáskongresszuson a Földmunkások és Kisbirtokosok Szövetsége titkárává választották. A Tanácsköztársaság agrárpolitikája csalódást okozott neki. Nem értett egyet a Hamburger Jenő és mások által szorgalmazott kollektív nagyüzemek létrehozásával. A Peidl-kormányban, mint földművelési miniszter vett részt. 1920 márciusában új agrárprogram kidolgozását sürgette, a nagybirtok felső határát 200 holdban szabta volna meg. Kidolgozta az MSZDP 1930-as agrárprogramját. 1924-1928 között tagja volt az MSZDP vezetőségének. A német megszállás idején kapcsolatba került az ellenállókkal, a nyilas hatalomátvétel idején illegalitásba vonult. 1945 nyarán a földművelésügyi minisztérium államtitkára. Az MSZDP agrárpolitikájának kidolgozásával foglalkozott, szerkesztette a Föld és Szabadságot, a párt agrárlapját. Tagja az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd az Országgyűlésnek 1948. április 26-ig. 1950-ben koholt vádak alapján bebörtönözték és csak 1955-ben szabadult. A magyar szociáldemokrácia kézikönyve. 1999. 471-472. p. 51 Budaváry László (Magyarkomját, 1889-) Római katolikus tanító, politikus, író. Kecskeméten érettségizett, a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán végezte. Tanított Csáktornyán, Sárospatakon, Magyarkomjáton és Ungváron. Dolgozott a budapesti tanfelügyelőségen. Mint póttartalékos szakaszvezető harcolt az I. világháborúban. A Tanácsköztársaság előtt és után 15 000 embert szervezett meg. A Tanácsköztársaság bukása napján tüntető felvonulást rendezett az Andrássy úton, a MÁV Igazgatóság előtt beszédet mondott, amiért őrizetbe vették, de még aznap kiszabadult. Pedagógiai munkája A tanítás és a nevelés művészete címmel jelent meg. Szerkesztője a Néptanítók Lapja című újságnak. Számos verse, pedagógiai és politikai cikke jelent meg keresztény lapokban. 1920-1922 között a Keresztény Nemzeti Egyesülés tagjaként Rákospalotát képviselte a Nemzetgyűlésben. A Nemzet gyűlésben főként a zsidókérdéssel foglalkozik. Tagja a közoktatásügyi és könyvtári valamint a számvizsgáló bizottságnak. Nemzetgyűlési Almanach 1920-1922. 1921. 29-30. p. 52 Lázár Dezső (Hódmezővásárhely, 1876. — Budapest, 1962.) 1894-ben érettségizett, Keszthelyen végezte el 1896-ban a gazdasági akadémiát. Az I. világháborúban, mint főhadnagy, később százados harcolt egészen 1917-ben bekövetkezett súlyos sérüléséig. 1919-ben a helyi Nemzeti Tanács által szervezett 1600 fős Polgárőrség parancsnoka. 550 holdon gazdálkodott. Gazdasági főtanácsos, okleveles gazdász, törvényhatósági és közigazgatási bizottsági tag, református presbiter, a Gazdasági Egyesületnek, a Hitelszövetkezetnek, a Búzaértékesítőnek elnöke, az OMGE igazgató választmányának, az Országos Gazdaszövetségnek és a Kecskeméti Mezőgazdasági Kamara igazgatóságának, továbbá a kamara állattenyésztési, közgazdasági, biztosítási, gazdászati, adóügyi és tanyai szakosztályának tagja. FEJÉRVÁRY, 1929. 69-70., p. LÁZÁR, 1977. 48-51. p. 53 Pattantyús-Ábrahám Dezső (Debrecen, 1875. július 10. — Budapest, 1973. július 25.) Politikus, ügyvéd. 1906-1918 között a Függetlenségi és 48-as Párt országgyűlési képviselője, a párt kettésza-