A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya

rendelt állapot és megváltoztathatatlan. Kéthly szerint a probléma már a lányok nevelésénél kezdődött. A fiúgyermekekkel szemben a leányokat mellőzték a tanításból és „a konyhára szorították őket." így a nők a szükséges tudás hiányában a későbbi elhelyezkedésük során is állandó diszkriminációnak voltak kitéve. Elkeserítő az a helyzet, hogy a nők munkájukért sokkal rosszabb fizetést kapnak, mint a férfiak. A nők előretörésének lehetősége akkor emelkedett, amikor a munkásság megismerhette a szocializmus fegyverét. Míg azonban a férfiak mozgalma nagy lendülettel haladt előre, addig a nők mozgalmának kibontakozását továbbra is az előítéletek gátolták. A nők úgy gondolkodtak, ha részt vesznek a politikai mozgalmakban, akkor azzal anyai hivatásukat tagadják meg. Ellenkezőleg éppen azzal szolgálnák anyai küldetésüket, ha az anya- és csecsemővédelem megoldását „forszíroznák" a politikában. Kéthly szerint az első világháború alatt kezdődött el a nők fölvilágosodásnak az ideje, ekkor a nőknek kellett átvenni a háborúban harcoló férjeik szerepkörét. A férfiak száma másfélszer kevesebb lett mint a nőké, ebből logikusan az következett, hogy a családban az asszonyokra hárult a „kenyérkereset." A nő sem a múltban, sem a jelenben nem számíthat arra, hogy majd szülei eltartják; a háború után megnehezült a férjhez menés; megritkult a házasságok száma, ezért kell a nőknek a jelen helyzetben megteremteniük saját egzisztenciájukat. Azonban ezt csak úgy fogják elérni, ha politikai téren is kézbe veszik sorsuk irányítását. Beszédének második részében ismertette a kormányrendszert és az általános politikai szituációt. 1920-ban az MSZDP úgy döntött részt vesz az aktív politikai életben. Ellenben a párt nem küzdötte végig a választásokat, Kéthly szerint azért: „mert nem akartunk a többi mártír mellé fölösleges mártírokat." Ezután a politikus asszony a nemzetgyűlés két éves munkáját ecsetelte, és a legelszomorítóbbnak azt tartotta, hogy a képviselők arra nem voltak képesek, hogy két esztendő leforgása alatt elkészítsenek egy tisztességes választójogi törvényt. Viszont a „mostani" diszkriminatív választójogi rendeletet antidemokratikusan nem a törvényhozás, hanem „nyolc úr csinálta meg", akik a nők nagy részét megfosztották a választójoguk gyakorlásától. A négy-hat elemi és a három gyermek olyan kritériumok, amelyekre nincsen példa az egész világon. Ezek a kikötések súlyosan érintik a nők nagy tömegeit. Elsőként azért, mert a lányok nagy részét már a második, harmadik elemi elvégzése után kiveszik az iskolából és azonnal munkába állítják őket. Tehát a fiatal női generációtól azért veszik el a választójogot, mert anyagi eszközök hiányában nem tanulhatott eleget. Másodszor pedig az anya-és csecsemővédelem olyan elhanyagolt állapotban van, hogy a munkásnők nem képesek három gyermeket fölnevelni, mert azok idő előtt elhalnak. Emiatt azzal büntetik meg az anyákat, hogy nem adnak nekik választójogot. Kéthly beszéde végén azt hangsúlyozta, hogy a nők egyenjogúsításáért, a tökéletes rendért, békéért, a jövő generációért a munkásnőknek a teljes aktivitás terére kell fellépniük. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a választási harcokban nagy szükség van a nők kitartó küzdelmére, mert e nélkül nem arathat győzelmet a szociáldemokrata párt nemzetgyűlési képviselőjelöltje: Peidl Gyula. Kéthly szerint Peidl „európai értékű ember", Szeged igazán büszke lehet jelöltjére. „Nemcsak a munkásság, hanem