A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya
javára sem dőlt el a küzdelem, június 5-én, a június 1-én eldöntetlenül végző választókerületekben pedig június 11-én pótválasztások 25 voltak. 26 A Népszava szerint a kormány ezzel a „lépésével mindent föláldozott és kockára tett e győzni akarás oltárán". A napilap nem a győzni akarás szándékát ítélte el, hanem azt, hogy ezt a szándékot nem legális eszközökkel váltja valóra a kormány. A cikk szembesíti a kormányt ígéreteivel: „A Bethlen-kormány noha demokráciát ígért és hirdet, mégis rosszabb, mint az eddigi kurzuskormányok, mert a kurzusok módszereit alkalmazza — szigorított formában". A cikkíró szerint a kormánynak nincs iránya, nincs reális programja, nem számol a helyzettel és a szükségletekkel, nem idomul a közvélemény akaratához, hanem a közvéleményt akarja a maga képére átformálni. A Népszava ezután felsorolta a kormány antidemokratikus lépéseit: az „erőszak" a választójogi törvényjavaslat szándékos elhúzódásával kezdődött, majd folytatódott a törvényjavaslat torzított, csonkított formában való alkotmányellenes „oktrojálásával". Hasonló lépések: a választókerületekkel való manipuláció, az ellenzéki agitáció megbénítása, a plakát- cenzúra, a pokolgépes merénylet nyomozási paródiája. A részletekben való szavazást azzal indokolta a kormány, hogy a karhatalom elégtelenül végzi a munkáját. A cikkíró erre a következő kérdéssel fordult a hatalomhoz: „békés választók vonulnak-e föl vagy fegyveres janicsárok". A Népszava megadja a választ erre a kérdésre: „a hatalom valódi célja az, hogy először főpróbát akar tartani, hogyha szükséges a második „turnusban" szaporíthassa erejét." 27 Május 28-án a választás első napján tizenöt kerületben kerültek küzdelembe a szociáldemokrata jelöltek az ellenpártok jelöltjeivel. A tizenöt mandátum közül négy kerületben Békéscsabán, Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Soroksáron a szociáldemokrata párt jelöltjei győztek, nyolc kerületben pótválasztásokra került sor, és három kerületben maradt kisebbségben a jelölt. 28 A választások második napját június l-re, munkanapra tették. Ezzel elsősorban a szociáldemokrata munkásszavazók részére próbálták megnehezíteni a sorra kerülő budapesti és környéki választásokon a részvételt. A Szaktanács azonban megállapodott az összes liberális pártokkal ezek segítségével pedig valamennyi munkaadói szervezettel, hogy ezen a napon déli 12 órától kezdve munkaszünet lesz. A választásnak ezen a második napján a budapesti és a pestkörnyéki lajstromos kerületeken kívül tizenöt vidéki választókerületben állt harcban a szociáldemokrata párt jelöltje. Az MSZDP ezen a napon hat mandátumot szerzett a vidéki választókerületekben, (Debrecen, Dorog, Miskolc, Pécs, Salgótarján, Tatabánya) 29 A legnagyobb választási sikert Budapesten és környékén érte el a párt. Ott, ahol a titkos lajstromos választójog révén semmi sem akadályozta a választók akaratának kifejezését. A főváros és vidékének választói tizenhárom szociálde25 Pótválasztásra ott került sor, ahol kettőnél több párt indult, de egyik sem ért el abszolút többséget, a legtöbb szavazatot szerző két jelölt között azután szótöbbséggel döntött a pótválasztás. 26 Népszava, 1922. április 27. 1. p. 27 Népszava, 1922. április 27. 1. p. 28 SZAKASITS Árpád: Szociáldemokraták a parlamentben. Bp. 1922. 47. p. 29 SERFŐZŐ Lajos: i. m. 59-60. p.
