A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
KLEM Rita: Kéthy Anna 1922-es választási kampánya
nyitott aránya 40%-ról 28%-ra, a 24 éven felüliek között pedig 75%-ról 58%-ra csökkent. Nagy-Budapest és tíz vidéki törvényhatósági jogú város kivételével a rendelet visszaállította a dualizmus kori nyílt szavazást. A nyüt szavazás példa nélkül állt a korabeli Európa parlamentáris országaiban. 19 Ezen megszorítások és a jogfosztás miatt az MSZDP választhatta volna a passzivitás eszközét is, de a párt két éves tapasztalatszerzés után arra a következtetésre jutott, hogy ez az út járhatatlan. Ha élő politikai erő akar maradni, ha részt kíván venni a munkásokat is érintő fontos törvények megalkotásában, vállalnia kell a felelősséget és az új választójogi rendelet ellenére is szerepelnie kell a választásokon. Ennek megfelelően az MSZDP választmánya 1922. március 21-én a választásokon való részvétek mellett döntött. A Népszava március 22-i száma pontosan beszámolt a választmányi ülésről. Ezen a gyűlésen a vidéki és a fővárosi szervezetek megbízottai is részt vettek, komoly vitát folytattak a választásokon való részvételről. Az ülés végére egy meggyőző végeredmény született: 150-ből csak nyolcan álltak ki a passzivitás mellett. A pártválasztmány álláspontja szerint, a parlamenti harc nélkülözhetetlen eleme, eszköze a munkásmozgalomnak, a parlament a szociáldemokraták számára a kapitalizmus kritikájának a tribünje. A nemzetgyűlésben 1920-22 között nem volt szó szociálpolitikáról, munkásvédelemről, ha párt továbbra is passzív marad, akkor csak szemlélője lehet a „bomlás folyamatának", de ha részt vesz a harcokban, akkor keményen felszólalhat mindezek érdekében. 20 A Népszava március 22-i számában jelent meg a párt proklamációja: „A Magyarországi Szociáldemokrata Párt az ország dolgozó népéhez" címmel. A program elején a párt trianoni békeszerződéssel kapcsolatos állásfoglalását olvashatjuk, melynek tartalma a következő: a párt a szerződés igazságos revízióját és a népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartását követeli, ezek a követelések azonban csak a magyar demokrácia megteremtése és más demokráciákkal való testvéri összefogása útján válhat valóra. A belpolitika területén kiemelten fontos célkitűzés az általános, egyenlő, közvetlen választójogot az állam minden 20 éven felüli polgárának nemi különbség nélkül. Titkos és községenként való szavazást, minden választó legyen megválasztható. Közjogilag lényeges eleme a programnak a főrendiház eltörlése. A teljes önkormányzat, az állami, megyei és községi hatóságok függetlenítését javasolja. Követeli a csendőrség és rendőrség osztályjellegének megszüntetését és minden politikától való távoltartását. A szabadságjogok területén a párt célja a sajtó, gyülekezés és egyesülés teljes szabadságának az elérése. Biztosítani kell a munkásság teljes sztrájkszabadságát. A párt teljes amnesztiát követelt az 1918. évi október 31-től elítélt, vád alá helyezett vagy eljárás alatt állók részére. Az iparfejlesztés és a termelés biztosítása érdekében a párt az üzemek korszerű alkotr mányát, a nyolcórai munkaidő törvénybe iktatását, az ipartörvény korszerű megalkotását, a magánalkalmazottak jogviszonyainak törvényes szabályozását követelte. A munkásbiztosítás területén a párt az aggkori-rokkant biztosítást, az 19 ROMSICS Ignác: Magyarország története a XX. században. Bp. 2000. 222-223. p. 20 Népszava, 1922. március 22. 3. p.
