A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

minden latifundiumot meg kell szüntetni" — mondotta. A földek kiosztását pedig nem az állami és a községi birtokokkal kell kezdeni, hanem az extenzíven gazdálkodó nagybirtokokkal. Az állami és a községi birtokok maradjanak továbbra is köztulajdonban, mert ezeken a területeken a legcélszerűbb lehet „a modern bérleti rendszereket bevezetni és egyáltalán szövetkezeti művelési módokkal kísérletezni." Végül kijelentette: „Ha a parasztok földigényét nem fogjuk haladék nélkül kielégíteni, akkor ez lesz az a pont, amelyen a royalista ellenforradalom a régi reakciós rendet vissza fogja állítani. " Ezért a demokratikus pártok legfontosabb feladatának a földreform sürgős véglegesítését tartotta.

28 Jászi Oszkár határozott kiállása a demokratikus földreform mellett két fontos előrelépést is eredményezett. Egyrészt a Nemzeti Tanács az agrárpolitikai kérdésekben véleménymondásra és javaslattételre egy agrár szaktanács megalakítását határozta el, amely már december 4.-én meg is alakult. Másrészt a földreform kérdésében az MSZDP és a radikális párt agrárszakértői (Rácz Gyula, Dániel Arnold, Vámos Jenő és mások) egyeztették álláspontjukat. E párt agrárprogramja ekkor már „teljes családi birtokot" kívánt juttatni az igényjogosultaknak. Ezt — mint láttuk — a szociáldemokrata vezetők többsége az agrárpolitikai ankéton még ellenezte. Most a tárgyalások után a szociáldemokraták hozzájárultak, hogy az igényjogosultak „tulajdonul szerezhessék meg a földet, teljes joggal rendelkezhessenek felette, telekkönyvileg is a nevükre irathassák, gyermekeikre is átökökíthessék, 20 év letelte után pedig bárkinek el is adhassák. " A két párt szakértői között vita volt arról, hogy a „kisbirtokos milyen áron kapja tulajdonul a földet." Egyetértettek viszont abban, hogy a földkataszter sürgős elkészítése szükséges és hogy az államnak legyen joga a tervezett vagyonadót a földbirtokosoktól földben követelni. Ekkor e pártok vezetői azt is eldöntötték, hogy a Földmüvelésügyi Minisztériumba államtitkárként MSZDP-t Csizmadia Sándor, a PRP-t pedig Rácz Gyula fogja képviselni.

29 A FÖLDREFORM ÉS KORMÁNYVÁLSÁG A kormányon belüli ellentétek a december 8.-i minisztertanácson bontakoztak ki. Ennek egyrészt kül- és katonapolitikai okai voltak: a román és a cseh intervenciós csapatok ugyanis egyre nagyobb területeket foglaltak el az országból. Másrészt, — mint látni fogjuk — a földreform elvi kérdéseiben sem tudtak megegyezni. A szociáldemokrata Kunfi Zsigmond, népjóléti miniszter szerint „a reformnál abból kell kiindulni, hogy megszüntetik a nagybirtokokat. " Úgy vélte, hogy a rendelkezésre álló földterület elégtelensége miatt nem lehet mindenkinek földet adni, akinek nincs. Ezért a „helytelen birtokmegoszlást meg kell szüntetni, és szociális 28 Uo. 1918. XII. 3. 1-2. p. 29 Uo. 1918. XII. 5. 8. p. E szakbizottság elnöke Farkas Géza lett. Tagjai: Lachne Hugó és Sebes Dénes államtitkárok, Fernbach Károly, Mattasovszky Miklós, Pikler J. Gyula és még többen. E szaktanács hatásköre azonban nem volt pontosan megállapítva, ezért felkérték a NT-t annak tisztázására. Uo. 1918. XII. 8. 5. p.