A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

„bérleti rendszer és a telek járadékadó mellett nyilatkoztak." Ök tehát ellenségei a birtokreform olyan megvalósításának, — írták — amilyet a „magyar nép kíván és követel". Pikier kinevezését pedig azért kifogásolták, mert őt tekintették a telek járadékadó magyarországi meghonosítójának, amellyel — szerintük — „a gazdag kereskedő községi pótadóját a földművelő kültelki gazda nyakába varrják." Elismerték mindhárom politikus tudományos felkészültségét. Kiváló szakemberek az elméleti közgazdaságtan és statisztika területén — írták —, de kifogásolták, hogy agrárpolitikával addig egyikük sem foglalkozott. Rámutattak, hogy kritikájukkal nem állanak egyedül, mert például Rácz programját a szociáldemokrata Csizmadia sem tartotta helyesnek. A polgári radikális Dániel Arnold pedig a telek értékadóra mondta ki az igazságos ítéletet. A földreform kérdésében jó szakembernek Dánielt tartották és javasolták, hogy mellette igazi szakértőkre kell bízni a végrehajtást.

24 A Kisgazdapárt másik kifogása a földművelésügyi miniszter november 28-án kiadott rendelete ellen irányult. Ebben Búza kérte a főispánokat, beszéljék rá a fölbirtokosokat és a nagybérlőket, hogy a parasztság földéhségének „pillanatnyi lecsendesítése érdekében" — a földreform megalkotásáig — ajánljanak fel önként földbirtokaikból, vagy haszonbérleteikből bizonyos részeket. Úgy, hogy azokat a földnélküli, vagy kevés földdel (5 kat. holdon alul) rendelkező, harcból visszatérteknek, azok özvegyeinek és árváinak kisebb parcellákban, egyelőre egy év tartamára haszonbérbe adják, vagy esetleg részes művelésre átengedjék. Az egyes parcellák maximális nagyságát 10 kat. holdban jelölte meg. E rendelet megismételte a kormány korábbi álláspontját, — amivel a pártok egyetértettek, — hogy „azok a gazdasági munkások és cselédek, akik katonák voltak, s most hazatértek, de újból munkába állni nem akarnak, földet kapni nem fognak. " Viszont a földbirtokosokkal is meg akarta értetni, hogy „a harcból visszatérőknek a viszonyokhoz mért legjobb munkabért és ellátást" kell nyújtani.

25 Mit kifogásoltak a Kisgazdapárt vezetői e rendeletben? Egyrészt, hogy az csak az 5 kat. holdon aluli parasztságra vonatkozott. Hiszen így félő volt, hogy éppen a párt társadalmi bázisát alkotó kis- és középparasztság marad ki a földreform — itt a kishaszonbérlet és a részes művelés — előnyeiből. Másrészt kifogásolták, hogy a haszonbérbe, illetve részes művelésbe csak 10 kat. hold adható, ami szintén a kis- és középparaszti érdekeket sértette. Kifogásukat persze nem ezzel indokolták, hanem, hogy a 10 kat. hold föld nem elég „egy életképes kisgazdaság számára." A kis- és középparaszti birtokokat a Kisgazdapárt legalább 20 holdra szerette volna kiegészíteni és a nincsteleneknek is — ha háza volt — legalább 10 holdat követeltek. A párt a december 1.-én megtartott szervező gyűléseken (ezekről máshol még írunk!) is tiltakozott a rendelet ellen. A legnagyobb gyűlés Somogy megye székhelyén, Kaposvárott volt. Itt a megye összes járásaiból 175 község kisgazdái és földmunkás küldöttei hallgatták meg Szabó beszédét. O elsősorban a földreformról szólt, mert az ankét után ez foglalkoztatta a parasztságot. A Kisgazdapárt azt akarja — mondta —, hogy a birtokreform követ24 Uo. 25 E rendeletet lásd: A munkásmozgalom Fejér megyei története. A forradalmak kora 1918-1919. Székesfehérvár, 1979. 151-152. p.