A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén
Búza Barna megnyitó szavai után elsőnek Szabó István szólalt fel. Pártja nevében követelte, hogy a falvak közelében „minden földbirtok, mondjuk 100 holdon felül, kisajátítandó és kiosztandó". A falvaktól távolabb fekvő nagybirtokok szétosztását igen nehéz kérdésnek tartotta, ezekkel inkább a falvak közeléből kiszorítandó 100 holdon felüli birtokosokat kívánta kompenzálni. Javasolta, hogy először azoknak adjanak földet, akiknek lakóhelyük és megfelelő fölszerelésük van, amivel a földet megművelhetik. Tehát a kis- és középparasztságnak (maximum 20 holdra tervezték kiegészíteni ezeket a birtokokat), de a házzal rendelkező szegényparasztoknak, napszámosoknak és cselédeknek is juttatni kívánt 10 hold földet. A ház nélküli szegények földhöz juttatását csak később látta megvalósíthatónak, de az ő igényeiket sem akarta elsikkasztani. 12 E program nagybirtok-ellenessége vitathatatlan, hiszen a parasztságot teljesen meg akarta szabadítani a nagybirtok fojtogatásától. Ugyanakkor az 1990-ven előtti szakirodalom többsége úgy értékeli, hogy az „a gazdagparasztság érdekeit fejezte ki." 13 E nézetekkel szemben mi Király Istvánnal értünk egyet, aki már 1972-es tanulmányában hangsúlyozta, hogy ez a tervezet egyáltalán nem a gazdagparasztság földjét szaporította volna, hanem a szegény-, kis- és középparasztságét. Ezért e program radikalizmusa és demokratizmusa ebben a kérdésben sem vonható kétségbe. 14 A parasztpolitikus a kiosztandó földek korlátlan magántulajdonát tartotta helyesnek, mert a „nép tulajdont követel, és ragaszkodik a tett ígéretek teljes beváltásához". A szociáldemokratáknak kijelentette: ő mindenki véleményét tiszteli, azt is, „mely kommunizmust, közös tulajdont mond", de azt egyelőre abszolút megvalósíthatatlannak tartja, mert „nincs az a földi hatalom, amely rávenné" arra a parasztságot. „Ha pedig elveszik önök a kisgazdáktól azt a csekély földet, amilye van, — mert a földbérlet tulajdonképpen ezt jelenti — akkor meg fogják látni, hogy ...egy szép napon valamennyi kisgazda vasvillát ragad és üyen fegyverrel fogja megvédeni tulajdonát." Ezért kérte a szociáldemokrata vezetőket „bármennyire szép, bármennyire eszményi a felfogás, hogy általános nemzeti közvagyon legyen minden és fizessék a mezei munkást úgy, mint a gyári munkást —, amit különben lehetetlennek tartok — vegyék figyelembe a jelenkori helyzetet és alkalmazkodjanak a viszonyokhoz. A jelen időben ejtsék el azt, amit a Népszava hirdet, hogy a vagyonközösséget akarják felállítani. ...Ha a Szociáldemokrata Párt ezt az egyetlen pontját elejti, nagyon szépen meg tudunk velük egyezkedni a földbirtok-politika tekintetében. 5 Szabó Istvánt itt elragadta a szónoki hév, mert a Népszava vagyonközösséget nem hirdetett! Utána Rubinek Gyula az OMGE egyik legtehetségesebb vezetője szólalt fel. Egyetértet vele abban, hogy bizonyos feltételek mellett „minden birtokot meg lehessen váltani," de elsősorban a községek közelében lévőket. Ugyanakkor vele szemben azt szorgalmazta, hogy csak az 1000 kat. hold feletti magánbirtok legyen megváltható. Szerinte ugyanis a „nyakló nélküli parcellázást lehetetlenné teszi, 12 Köztelek, 1918. XII. 7. Melléklet: Értekezlet a birtokreformról. Első nap. - 1918. november 20. 13 MÉSZÁROS, i. m. 49. p. 14 KIRÁLY, i. m. 182. p. 15 Köztelek, 1918. XII. 7. Uo.
