A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

SIPOS József: A pártok és a földreform előkészítése 1918 őszén

A VITA LÉNYEGE Közismert, hogy a Nemzeti Tanácsot alkotó három haladó pártnak nem volt részletesen kidolgozott földreform koncepciója. Október 25-én nyilvánosságra hozott kiáltványukban föld- és szociálpolitikai reformokat ígértek. A november 16-án kihirdetett néphatározat pedig kimondta, hogy a kormány sürgősen alkosson törvényt „a földműves nép földhöz juttatásáról." így a polgári demokratikus forradalom győzelme után a Kisgazdapárt vezetősége bekapcsolódott a földreform előkészítése során kibontakozott vitába. Egyetértett az új kormány földművelésügyi minisztere, Búza Barna kijelentésével: „a föld azé legyen, aki azt megműveli. " Továbbá, hogy az állam váltsa meg a közkézen lévő birtokokat, vagyis az állami, egyházi, községi és pénzintézeti birtokok és azokat „átlag tíz holdas parcellákban adja el" a parasztoknak. Helyeselték a miniszternek azt a kijelentését is, hogy „minél több önálló és független kisbirtokost akar létesíteni a mezőgazdasági cselédekből és a földmíves munkásokból." E gondolatok érvényesítése érdekében azonban helytelenítették a miniszternek azt az intézkedését, amely megszüntette a földbirtok eladását korlátozó 4000/1917. számú rendeletet. Szerintük — és ebben igazuk volt — így újra a hadimilliomosok és a hadseregszállítók fogják megvásárolni a földbirtokot. A földéhes nép pedig ezután sem tud földhöz jutni, vagy kénytelen lesz a földért uzsorakamatot fizetni azoknak a milliomosoknak, akik a földet is csak nyerészkedés céljaira vásárolták össze.

4 A Kisgazdapárt erős ellenzését váltotta ki a Népszava 1918. november 5-i száma, mert az MSZDP központi napilapja azt követelte, hogy minden földet vegyenek állami tulajdonba.

5 Ezzel szemben tiltakoztak! „Mi azt akarjuk, hogy még a béres cselédekből is szabad és független polgárok legyenek. Arról pedig hallani sem akarunk, — írták — hogy a földmíves gazdákat az állam megfossza földbirtokuktól és csak, mint árendásokat engedje őket élni." Ha a Szociáldemokrata Párt a munkásoknak függetlenséget és jó megélhetést követel, — írták — akkor ne akarja a parasztságot szolgaságba juttatni.

6 A Kisgazdapárt és az MSZDP között kibontakozó ellentét alapja ebben a kérdésben rejlett. Ekkor e munkáspártnak kidolgozott agrárprogramja még nem volt. A novemberi parasztlázadások viszont megmutatták, hogy az őszirózsás forradalom egyik központi problémája a földkérdés megoldása, illetve a parasztság megnyerése lesz. Ezért az MSZDP hozzákezdett e kérdések kidolgozásához. Első lépésként — az új kormánnyal összhangban — a párthoz tartozó Magyarországi Földmunkások Országos Szövetségével (heti sajtóorgánumuk: Világszabadság, felelős szerkesztője: Nyisztor György, november 30-tól pedig Csizmadia Sándor. A szociáldemokrata kisgazdák lapja az 1917. április 8-án induló: A Kisbirtokos, felelős szerkesztő: Ladányi (Lustig) Rudolf), november 10-én országos gyűlést szerveztek. Ennek célja, hogy az ország „dolgozó népének legnagyobb tömege, a nincstelen földmunkás proletárok állást foglaljanak az új forradalmi át4 Magyar Lobogó, 1918. XI. 17. 1. p. 5 Népszava, 1918. XI. 5. 2. p. 6 Magyar Lobogó, 1918. XI. 17. 2. p.