A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
RESCH Béla – MARJANUCZ László: A magyar tudomány mecénása. Marczibányi István élete
(Miller Jakab) 1816-1818 között pályadíjakat a magyar nyelvészet köréből. Inspirációjára tett kísérletet Döbrentei Gábor tudós és költő az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság létrehozására. 1831-től működése szünetelt, de célja és funkciója miatt addigi fönnállását nyugodtan tekinthetjük a Magyar Tudományos Akadémia előtörténetének. Az összefüggés annyira direkt, hogy Felsőbükki Nagy Pál a Marczibányi-Alapítvány hatására mondta el nevezetes beszédét az 1825-ös országgyűlésen, majd alapították meg négyen (Széchenyi István, Andrássy György, Károlyi György és Vay Ábrahám) a Magyar Tudós Társaságot. 25 A magyar tudománytörténetben Marczibányi Intézetnek is nevezett alapítvány kezelését 1847-ben a Magyar Tudományos Akadémia vette át. Ekkor hangzott el Toldy Ferenc emlékbeszéde Marczibányi Istvánról. Az alapot időközben a Marczibányi-család több tagja növelte. Abból attól kezdve az Akadémia kétféle jutalmat tűzött ki: az 50 aranyas Marczibányi-mellékjutalmat, s a 40 aranyas jutalmat. Előbbi számított rangosabbnak, mert az akadémiai nagy jutalommal kitüntetett műhöz tartalmi, irodalmi értékben legközelebb állónak ítélt alkotást díjaztak vele. Utóbbival egy másik munka elismerését honorálták. A „dítső Marczibányi família tudományos jutalomtételében", azaz előbb az Alapítvány pályadíjaiban, majd az Akadémia Marczibányi-jutalmában a magyar kultúra olyan óriásai részesültek többek között, mint Kisfaludy Sándor, Kazinczy Ferenc, Széchenyi István, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Fényes Elek, Jedlik Ányos és mások. A Magyar Tudományos Akadémia évkönyve összefoglaló táblázatban adta közre az 1815-1890 közötti időszak pályanyerteseit, akik jutalmukat 1880-ig a Marczibányi Intézettől nyerték, 1881-től a Magyar Tudományos Akadémiától. A „legjobb magyar elme-mű" díjazottjai a teljesség igénye nélkül: Vörösmarty Mihály: Zalán futása (1825) Kisfaludy Károly: Auróra (1826) Balásházy János: Tanácslatok a mezei gazdaság körében. (1829) Gróf Széchenyi István: Hitel. (1830) Kazinczy Ferenc: Eredeti poétái munkái. (1836) Fényes Elek: Magyarországnak mostani állapotja. (1839) Horváth Mihály: Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó században. (1840) Petőfi Sándor: Összes Költeményei. (1847) Fogarasi János: A magyar nyelv szelleme. (1844) Jedlik Ányos: Súlyos testek természettana. (1850) B. Eötvös József: A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra. (1851) Toldy FerEnc: A magyar nemzeti irodalom története. (1851) Arany János: Toldy Estéje. (1854) Petzval Ottó: Elemi Mennyiségtan. (1856) Hollán Ernő: Mértan alapvonalai. (1854) Brassai Sámuel: Logika. (1858) Hunfalvy János: A magyar birodalom természetrajzi leírása. (1863) 25 Új Magyar Irodalmi Lexikon 2. Főszerk. PÉTER László. 1320.
