A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)

PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége

Aruaegylet az árvaházért Taglétszám Korábban már említettük, hogy az alakuló közgyűlésre már 180 fő lett az egyesület tagja, de hogy milyen bontásban, arról nincs adatunk. Az 1896. febr. 9-i közgyűlési beszámoló viszont 2 alapítványos, 8 alapító, 9 pártoló, 21 örökös rendes és 326 fő, évi 4 frt. tagdíjat fizető rendes tagot említ.

307 Ez a taglétszám a későbbiekben is tovább emelkedett: Az 1900. márc. 12-i közgyűlés kissé más bontásban 2 alapítványos, 8 pártoló, 16 örökös és 386 rendes tagot regisztrál.

308 Az utolsó pontos adatunk 1908-ból származik, ekkor 518 tagja volt az árvaegyletnek.

309 Sajnos ettől kezdve már nincsenek pontos adataink az egylet létszámáról, csak a következőket tudjuk: Az 1910. márc. 30-i közgyűlésen hangzott el, hogy egy éve vette át dr. Goldschmidt György az elnökséget, és azóta 53 új taggal gyarapodott az egylet.

310 Az 1911. márc. 5-i közgyűlés előtt kiadott beszámoló jelentés pedig arról tájékoztat, hogy az egyletnek mintegy 500 tagja van.

311 Közgyűlés Az egylet közgyűléseit évente egyszer tartották, és néhány kivételtől eltekintve, március hónapban voltak. Ezeken minden tag jelen volt. Kezdetben ugyan a közgyűléseken csak a férfiak vettek részt, de az 1911. márc. 5-i közgyűléstől kezdve, a nők is megjelenhettek. A közgyűlésen történt a legfontosabb dolgok megtárgyalása (vagyoni helyzet, költségvetés, árvaház finanszírozása) és háromévenként a tisztújítás. Az 1913. márc. 30-i közgyűléstől kezdve azokat is meghívták illetve szívesen látták, akik nem is voltak az egylet tagjai.

312 Az 1913. márc. 28-i közgyűlésen Gaál Endre városi kultúrtanácsnok voltjelen, és megdicsérte az egylet tevékenységét, valamint a vezetés munkáját.

313 Az egylet fennállásának 25. évfordulójára rendezett ünnepséget az 1918. márc. 17-i közgyűlésen tartották. Ezen részt vett dr. Somogyi Szilveszter polgármester is, aki az egész város nevében nagyra értékelte az egylet 25 éves tevékenységét. Külön elismeréssel adózott dr. Goldschmidt Györgynek „azon fáradhatatlan, buzgó és nemes szívű munkálkodásáért, mellyel a szegedi egyletek között a zsidó árvaegyletet az elsők közé emelte." A jubileumi közgyűlésen természetesen ott voltak a testvér zsidó karitatív egyletek képviselői is.

314 307 Sz.N. 1896. febr. 11 308 Sz.N. 1900. márc. 13. 309 Magyar Városok Statisztikai Évkönyve. I. évf. Bp. 1912. Szerk.: THIRRING Gusztáv. 528. p. 310 Sz.N. 1910. márc. 31. 311 Dm. 1911. márc. 3. 312 Sz.N. 1913. márc. 31. 313 Dm. 1913. ápr. 1. 314 Dm. 1918. márc. 19.