A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 7. (Szeged, 2004)
PÁL József: A szegedi zsidóság 1918 előtti gazdasági és társadalmi szerepe, a hitközösség és a zsidó egyletek szociálpolitikai tevékenysége
Választmányi tagok: Deutsch Lipót, Rubin József, Kass János, Seifensieder Mór, dr. Lőw Immánuel, Deutsch Simon, Milkó Jakab, Schweiger Simon, dr. Pálmai Jenő, dr. Pollák Lajos. Lichtenberg Mór elnökké választása rendkívül érdekes körülmények között történt. Mikor megtudta, hogy őt akarják elnökké választani — még a közgyűlés összehívása előtt — levelet intézett Rósa Izsóhoz, hogy ne válasszák meg elnöknek, mert nagy elfoglaltsága miatt nem tudja teljesítem az elnöki kötelezettségeket. Rósa Izsó azonban nem olvasta föl a levelet, mert tudta, hogy a közgyűlésen jelenlévők nagy bizalommal viseltetnek Lichtenberg iránt, és úgy gondolta, ha látja a nagy bizalmat, mégis vállalja az elnökséget. így is történt. A zajos helyeslés és éljenzés hatására végül mégiscsak beadta a derekát, és vállalta a tisztséget. A közgyűlésen is tovább nőtt az egylet alaptőkéje, Vajda Jakab Fülöp és neje Lichtenberg Mária ugyanis 1000 frt-os alapítványt tettek az árvaház javára. 292 Árvaház létesítése A közgyűlés után is gyors ütemben szaporodott az árvaegylet tőkéje. Az egész vagyonos zsidóság megmozdult, és a következő nagyobb alapítványokat tették: Szécsi Zsigmond és neje, Heller Amália 1000 frt. Lichtenberg Mór és neje, Levinszky Mária 1000 frt. begavári Back Ernő 1000 frt. Milkó Jakab és neje, Kunetz Karolina 1000 frt. Milkó Sámuel és neje, Fried Leontin újabb alapítványa 1000 frt. Milkó Jakabné újabb alapítványa 3000 frt. dr. Cajus Gáborné, szül.Abelles Regina még 1881-ben született végrendeletében 500 frtrot hagyományozott a zsidó árvaházra, a hitközség kezelésében. Amíg az árvaház meg nem épült, addig a végrendelkező utasítása szerint, a hitközség az összeg kamatait a szegény iskolás gyermekek felruházásának támogatására fordította. Örökösének, dr. Abelles Józsefnek kérelmére, az alapítványt most a hitközség átadta az árvaegyletnek, dr. Abelles József közölte, hogy végrendeletében 5000 frt-ot ő is hagyományoz az árvaegyletre. Megindultak a természetbeni adományok is: Kass János 5 teljesen fölszerelt vaságyat, Virág Sándor az értékek elhelyezésére tűzbiztos vasszekrényt, dr. Szívessy László egy ruhásszekrényt ajánlott fel. Kisebb pénzadományok is gyarapították az egylet vagyonát: A húsvéti templomi adományok összege 126 frt-ot tett ki. Fischer Mór 40 frt-ot adott. A koszorúmegváltások egy részét is az egyletnek ajánlották. Például a Szegedi Hitelbank igazgatójának, Lusztig Ferencnek ravatalára szánt koszorúkat megváltók közül Schweiger Simon és neje 3 frt-ot, Lusztig Gusztáv pedig 10 frt-ot az árvaegyletnek adott. 293 292 Sz.N. 1893. jan. 10. 293 KULINYI Zsigmond: Szeged új kora. A város újabb története (1879-1899) és leírása. Szeged, 1901. 323. p. és Sz.N. 1893. márc. 3, máj. 4, aug. 4.
