A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete
éjszakára Balázs édesanyjánál szállt meg. Erről a Szegedi Híradó 1906. augusztus 28-i száma röviden így ad hírt Bartók Béla Szegeden címmel: Érdekes vendége van tegnap óta Szegednek, Bárók Béla, a jeles ifjú magyar zeneszerző és zongoraművész személyében... most pedig népdalgyűjtési körúton van, és egész Magyarországot bejárva, kutat oly magyar nóták után, amelyek nyomtatásban eddig nem jelentek meg és tősgyököres magyar jellegűek. Bartók Béla Palicsról (!- helyesbítve Kamarásról) jött Szegedre, és kutatásait Bauer tanárjelölt társaságában Alsóvároson kezdette meg. Bartók, akinek kutatói munkásságában Szegeden a helybeli zeneiskola kiváló igazgatója, König Péter is segédkezik, holnap Horgoson folytatja tanulmányútját. Tehát Barókék 27-én Szeged-Alsóvároson kezdek meg a kutatást, ahol egy Rózsa Sándor balladát is találtak. Aztán 29-én ismét a Horgoshoz tartozó Kamarásra utaztak, Baranyaiékhoz. így ingázva szeptember 4-ig gyűjtötték a népdalokat. Bartók az idő legnagyobb részében a Baranyai családnál lakott Kamaráson. Ezt igazolja az onnan írott egyetlen képeslap, amelyet 1906. augusztus 28-án adtak fel Szegeden. A címzése: Vésztő (Békés megye), Szilád puszta, özv. Bartók Béláné Úrnőnek. A lapon négy kézírás található: Baranyainé írja szívbéli barátnőjének, Bartók édesanyjának, és nagynénjének Voit Irmának (1849-1941), akivel évtizedekig együtt lakott, id. Bartók Béla halála után: Édes Paulám és Irmám! Nem vagyok egészen megelégedve a Bélával, bár roppant örülök, hogy itt van: ugyanis sokat járnak ide-oda s mi minduntalan meg vagyunk fosztva tőle. Sokszor ölel Műitek. A másik kézirat ifj. Bartók Béláé: K.M. (értsd: Kedves Mindannyian) sajnos nem lehetek 30-án Budapesten, 3-áig Szögedének környékén dolgom van. Cs (értsd: Csók) 73. (értsd: Béla) A további másik két kézírás Baranyaié: Szíves üdvözlet és kézcsók Baranyai, és a fiáé: Kezeit csókolja Baranyai Zoltán. Baranyai Gyula egyike volt a korabeli kamarási fotósoknak. Amatőr fotói több korabeli képeslapon is megjelentek. Ezen a perdöntő képeslapon is az ő három felvett látképe látható: „Baranyai Gy. amatőr-fényképe" jelzettel. A képen a Baranyai-villa (a saját villája), a Bagolyvár és a kamarási tórészlet látható. Bartók a rózsafákkal beültetett Kamarásra később is mindig szívesen ellátogatott a szegedi tartózkodásai idején. Barátságos kapcsolatban volt Baranyai Zoltánnal, Nyilasy Sándor (1837-1934) szegedi festőművésszel, aki ezen években (Trianonig) kamarási műtermében alkotott (műterme az Orgonás út bal oldalán, a negyedik parcellán állt, de ma már puszta szántóföld). Szívesen tartózkodott Brauswetter Ottó (1858-1919) híres szegedi órásmester villájában is (az épület ma Halász György tulajdonában van, felújítás alatt áll). A gyűjtés idején is épp a villában vendégeskedett, amikor a birtok fehérre meszelt karós mintaszőlőjéből, amely körülvette az órás-villát, egy szép hangon énekelt dallam ütötte meg a fülét: Kedves édesanyám,... Bartók nyomban lement és megkérte a munkásokat „jelentkezzen, aki énekelt". Egy leány volt, aki ezután még sok mindent énekelt, de Bartók számára csak ez az egy dal volt az ismeretlen. Bartók gyűjtőlapján a jegyzetelésében a Kedves édesanyám, mért szültél a világra... kezdetű dal mellett „Szaniszló Matild, 18 éves" (1888-1946) megjegyzés szerepel. Amióta Bartók ezt a népdalt lejegyezte, közismert lett a magyar népzenében. Bartókék ekkor több énekesnél is jártak, mindig „szépen éneklő nagymamákat keresve", de a Bartók-archívumban a horgosi jelzettel szereplő 40 lejegyzett dalnak a gyűjtőlapján egyedül csak a fent említett dal mellett szerepel az énekes