A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

GLÜCK Jenő: Az aradi 1848/49-es gyűjtemény és a 13 vértanú emlékezete

A különböző szükségmegoldások 1950-ig folytatódtak. A tartományi múzeum létrejötte (1950) Zala Béla irányítása alatt (1950-1962) alapvető fordulatot jelentett. Biztosítottak jelentős költségvetési keretet és több szak- és kisegítő állást létesítettek (1951).

13 A munkálatok több irányba indultak el. Ellenőrizték a regisztrált állagot és megkezdték az évtizedek óta félbemaradt leltározást. Az elavult tárlókat modern bútorzattal helyettesítették és egy új rendezési terv kimunkálását véglegesítették.

14 A tematika központi kérdése a mai értelemben vett Erdély 1848-49-es eseményeinek bemutatása volt, hangsúlyozva azonban, hogy a magyar forradalom részét képezték. A lehetőségek felhasználásával bemutatásra került a havasalföldi forradalom, valamint a moldvai mozgalom is. Nagy hangsúlyt kapott az a tény, hogy a magyar forradalom keretében a románság egy része a forradalmi vívmányok védelmében fegyvert fogott. A tematika kidolgozói hivatkoztak olyan személyiségek megállapításaira, mint például Vasile Goldis.

15 E kérdés kimunkálására, valamint az 1849-es román-magyar megbékélési erőfeszítések részleteinek feltárására széleskörű levéltári kutatás folyt.

16 Különösen a két utóbbi kérdéscsoport bemutatására szükségessé vált megfelelő illusztrációs anyag készítése. Ezek között megemlíthetjük a szegedi megbékélési egyezmény aláírását Kossuth Lajos, Nicolae Balcescu és Cezar Baliac részéről (1849 július 14), amit Sóos István domborműben örökített meg. Miklóssy Gábor nagyméretű festménye örökítette meg az Eftimie Murga vezette lugosi népgyűlést (1848 június 25), amelynek keretében a bánsági románok állást foglaltak a magyar forradalom mellett és nemzeti követeléseik érdekében. A tervezők széleskörű szakmai segítséget kaptak Victor Cherestesiu professzortól, a bukaresti akadémiai történeti intézet igazgatójától és a kolozsvári Balogh Edgár professzortól (1852-1955). Nem kis nehézségek is torlódtak a múzeum újjászervezésének útjába, főképpen azok részéről, akik az erdélyi román forradalmat a szebeni bizottság, illetve Avram Jancu vezette mozgalomra korlátozták és a magyar forradalomból csupán a nemzetiségi kérdés kezelésében mutatkozó negatív elemeket látták meg. Végül többszöri felülvizsgálat után 1954. augusztus 23-én ünnepélyes keretek között megnyitották a múzeumot.

17 A múzeum első teljeskörű tudományos ismertetése a Román Akadémia keretében megjelent „Monumente si Muzee" című folyóiratban Bukarestben 1958-ban 13 A múzeum évi jelentései 1951-1960. 14 GLÜCK Jenő: Hősök nyomában. Szeged, 1995. március, 15-16, M.O. Mesélő falak. Szeged, 1999 november 22, 25. 15 VASILE Goldis: A nemzetiségi kérdésről. Arad, 1912, GLÜCK Jenő: Vasile Goldis máig aktuális gondolatai a nemzeti kérdésről. Szeged, 1999. július, 48. 16 Első eredményeit a Román Akadémia ülésén ismertette Glück Jenő osztályvezető. L. Dezbateri asupra problemelor revolutiei din 1848. Studü Revista de Istorie 3/1959, 235-240 (1959 II. 6.) A feldolgozások közlése évtizedeken keresztül elhúzódott. A legutóbbi megjelenés: GLÜCK Jenő: Adalékok Damjanich János és családja életrajzához. Tisicum XII. Szolnok, 2001, 399-402. 17 FLACARA Rosie: 1954. VIII. 25. A megnyitást a Művelődési Minisztérium engedélyezte a helyszínen járt szakemberek megállapítása alapján.