A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
FÁRI Irén – NAGY Ádám: Dokumentumok a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakából (1931-1939)
A budapesti Pallas Irodalmi- és Nyomdai Rt.-nek adott 1936-os megrendelésből kiderül, hogy az 1934-ben az Idegenforgalmi Tanács részére készített, a Fogadalmi templomot ábrázoló kék és narancsszínű plakát újranyomását kérte a város az aktuális szöveggel. 1934-ben 2000 darab készült ebből a plakátból Szeged felirattal. 1936-ban 8900 plakát és falragasz készült a következők szerint: 5000 db sárga színlapplakát, 2000 db Dóm téri, kétszínnyomású, 20 1000 db kőnyomdai kisplakát és 900 db félíves felvilágosító falragasz. Az előadásra kerülő színművekről 5000 db ötnyelvű ismertető készült, szétosztottak továbbá 26000 db röpcédulát és postán elküldtek 7110 db meghívót (polgármesterit, francia nyelvűt, műsorismertetőt). Budapesten 2240, Szegeden 1800 plakát került utcára, ill. 39 vidéki városba és községbe 4500 db jutott. 21 Az 1936-os év iratai között található Kovács Ferenc szigorló orvos (Klauzál tér 5.) kérelme, melyben kéri a plakátterv árában járó 60 pengő utalványozását, mivel azt a város elkészíttette. 22 Kovács a szerzője annak az 1000 db-os kőnyomdai kisplakátnak, amelyet a Szeged Városi Nyomda Rt. kivitelezett (géniuszos plakát). 1937-ben meghívásos plakátpályázatot hirdettek a szabadtéri előadásainak reklámozására. Meglehetősen kevés idő állt a pályázók rendelkezésére: a március végén hirdetett pályázatra áprüis közepén kellett a terveket beadni. Lehetséges, hogy ezért volt kicsi az érdeklődés: all felkért művész közül végül hárman pályáztak. Az elvárások a következők voltak: a plakát ne részletező, hanem nagyvonalú, monumentális legyen; az írás is monumentális legyen, ne kisbetűvel kezdődjön, azaz ne legyen modern; a Szeged név emelkedjen ki a szövegből; a motívum lehetőleg a Fogadalmi templom körvonalait idézze, mert a játékok előtte zajlanak; „Ferdén ne álljon rajta se torony, se emberi alak, ne legyen hypermodern, hanem szolid, plakátszerű"; két, legfeljebb három színben készülhet. A kiírásnak megfelelő I. díjat nyert plakátból 3000 db, a II. díjas plakátból 1000 db készült. A plakátokat kivitelező budapesti Klösz György és Fia Grafikai Műintézet árajánlatából kiderül, hogy az első díjas plakátot Szathmáry István 23 — Jantschi Béla 24 tervét négyszínnyomásban, a második díjast, amelyet a szegedi grafikusművésznő Kopasz Márta 25 tervezett, két színben nyomtatták ki. Később, amikor a főszereplő művészek nevei ismertté váltak, még 5000 db nagyméretű műsorplakát is készült, amelyet Méhely Iván 26 tervezett. Mindezeken 19 PÁSZTOR 1938. 102. 20 CSML 30227/1936. 21 CSML 8000/1939. Szalay József beszámolója. 22 CSML 700/1936. 23 Szathmáry István (1896- ?) festő. Budapesten majd Kecskeméten, s mint a Collegium Hungaricum tagja Rómában tanult. 1923-tól állított ki Budapesten akvarelleket és temperákat. SzABÓ- KÁLLAI 1997. 340. 24 Jantschi Béla (?) főként alkalmazott grafikával foglalkozott. Az 1920-as évek közepétől nyert pályázatokat rajzos reklámok, plakátok, címkék megvalósítására. 25 Kopasz Márta (szül. 1911.) festő- és grafikusművész, főiskolai tanár. 1936-ban diplomázott az Iparművészeti Főiskolán. Tanulását Szeged város ösztöndíjjal támogatta. Szeged város díszpolgára. KBK 1969. 130-131. A kék-fehér színű Szabadtéri plakátot közli LACZÓ 1997. 71. 26 Méhely Iván (1912-1995) tervező grafikus. Az Iparművészeti Iskolában, amelyet 1933-ban fejezett be mestere volt többek között Haranghy Jenő. Méhely elsősorban plakáttervezéssel foglal-
