A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FÁRI Irén – NAGY Ádám: Dokumentumok a Szegedi Szabadtéri Játékok első korszakából (1931-1939)

DOKUMENTUMOK A SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOK ELSŐ KORSZAKÁBÓL (1931-1939) FÁRI IRÉN - NAGY ÁDÁM A szabadtéri játékok első időszakából különösen kevés írásos, nyomdai és tárgyi emlék maradt fenn. Ezeket, a közgyűjteményekben és magángyűjtőknél föllelhető plakátokat, színlapokat, aprónyomtatványokat, képeslapokat egyéb tárgyi emlékeket gyűjtöttük össze és adjuk közre rövid leírással. Sorozatunk meg sem közelíti Lugosi Döme egykori kiállítási listáját. Elgondolkodtató, hogy 1938 óta ezek a dokumentumok nem szerepeltek semmiféle kiállításon, a szabadtériről szóló könyvek és kiadványok sem szólnak ezekről, holott az ún. propaganda anyagoknak ugyanolyan jeles művészek, grafikusok, írók az alkotói, mint amilyen jelentős rendezők, színészek, énekesek, zenészek hozták létre az előadásokat. A Szegedi Szabadtéri Játékok régi iratanyagát a szegedi levéltár őrzi. Sajnos, összefoglaló beszámoló csak az 1936-1938 évekre vonatkozóan található, amikor a város rendezte a Játékokat. Az ideiglenes rendező iroda munkáját befejezve elszámolt a rábízott feladattal. A jelentésekből kiderül az elkészített nyomtatványok sokfélesége, darabszáma, az alkotókra azonban sok esetben csak következtetni lehet az egyéb iratokból, a fennmaradt dokumentumokból, vagy — és ez az egyetlen forrás — Lugosi Döme könyvéből. Lugosi meglehetősen aprólékosan és pontosan írhatta le az egyes tárgyakat, hiszen mint kortárs és gyűjtő, az összeírás alapjául saját gyűjteménye szolgált. Hosszú évek küzdelmes építkezési munkáinak eredményeképpen 1930 nyarára elkészült az azóta szegedi jellegzetességgé váló kéttornyú Fogadalmi templom. Impozáns alakját még jobban kiemeli az előterét három oldalról lezáró árkádsoros egyetemi épületek együttese, amelyek a mérnöki arányérzéknek köszönhetően bensőséges, barátságos teret ölelnek körül. A Dóm és a Dóm tér avatására több napos ünnepség keretében október 23-25-én került sor. Erre a térre álmodott szabadtéri színpadot és előadásokat a szegedi színház akkori rendezője Hont Ferenc.

1 A hivatalos kultúrpolitika is támogatta az elképzelést, mégpedig személy szerint Klebelsberg Kuno

2 kultuszminiszter. Azóta már sikeres évadok sora bizonyította a hely alkalmasságát a szabadtéri színházra, de a mindenkori 1 Hont Ferenc (1907-1979) rendező, igazgató, színházesztéta. Bécsben, Berlinben színjátszást tanult, Párizsban rendezést. Hazatérve 1928-1937 között a szegedi színház rendezője, közben budapesti színházakban is dolgozott. Tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. SZÉKELY 1994. 308. 2 Klebelsberg Kuno (1875-1932) vallás- és közoktatásügyi miniszter 1922-1931 között, 1926-tól Szeged országgyűlési képviselője. Különös gonddal kezelte a vidéki egyetemek fejlesztését, köztük a szegedit is. A nagyarányú egyetemi építkezések lezárásaként (a Tisza-parti klinika negyed) a Dóm tér rendezésére került sor, ahol részben az egyetemi intézetek kaptak helyet. Tá-