A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

KOMOLY Pál – MIKLÓS Péter: Oltványi Pál végrendelete

úgy a november hó 4-én az elhunyt Bonnaz Sándor püspökért tartott kétszáz koronás alapítvány jutalékát is tíz koronával bővítse meg. A főnököm eme 2 400, és az 1893. évben tanügyi czélokra neki átadott 500 koronás alapítványomról csak az anyaház főnökének tartozik számolni, azonban az iskolanénikéket is értesítheti ezen alapítványok állapotáról, ha azt kívánnák. xrv. A Szeged szülővárosomat 1879. március 12-én sújtó szerencsétlenség engem is kizavart lakásomból és Oraviczára vezetett, hová még a megelőző évben elhunyt testvéremnek Julia nevű, házamban nevelt leányát a német nyelv tanulása végett az ottani zárdában Convictusba adtam az apáczákhoz. Most a katasztrófa után, mivel vízmentes házamban 35 menekült szorult, március 15-én levittem Oraviczára Vera húgomnak házamban lévő Vera leányát, és mivel kevés reményem volt ahhoz, hogy sírba temetett szülővárosom abból föltámadjon, nemsokára ott egy 12 holdas kerttel bíró villát is vettem magamnak 11 szobával és abba vonultam be és elhanyagolt állapotából ezt kijavítva új építkezéssel is bővítettem. Azonban innét többször Szegedre átrándulván szülővárosom feltámadása iránti reménységem is visszaszállt, és mivel főpásztorom is azt kívánta, hogy 1888. augusztus végével a szegedi apácza zárdába is visszatérnek az onnét elmenekült apáczák, én is térjek azonnal vissza, mint igazgatójuk. így a főpásztor és az anyaház engedélye mellett eme birtokomat megvette az Oraviczai zárda főnöknője. 2 000 koronát fizetett érte, 10 000 koronát pedig alapítványi tőke gyanánt betábláztattam a villára, melynek 6% kamatát tartozott a vevő a szegedi és földeáki apácza zárdák főnöknőinek átküldeni. Végrehajtóim fizessék most vissza ezen 2 000 koronát a temesvári anyaháznak és csatolják hozzá az Oraviczai takarékpénztárnak 122. és 137. (400400) korona részvényeit, ezen nevemet viselő alapítványi tőke fölhasználása iránt óhajtom a B./ alatt becsatolt alapítványi levelemben bővebben kifejtem majd a 10 000 korona kamatát évenkint elküldi a szegedi és földeáki főnöknőnek a meghatározott mennyiségemben. A 2 800 koronás alapítvány kamataiból pedig az Oraviczai főnöknőt elégíti ki az oda szünnapok alatt kiránduló és a maguk megromlott egészségét ott gyógyító nővérek eltartásáért és ha nem vándorolának oda e czélból a szünidő alatt, az esetben ezen 2 800 korona évi kamatát átküldi a szegedi apáczaház főnöknőjének a népiskolai épület fenntartási alapjainak növesztésére. XV. Elvégezvén Földeákon, Szegeden úgy Oraviczán is a végzendőket, ismét Szegedre térek vissza, hol azóta úgy a sajtó terén, mint Szeged város közgyűlési termében is többször sürgettem azt, hogy Szeged városa a catastrofa után 1881. évben ama fogadalmát teljesítse, hogy itt egy új, városi templomot épít föl. Azonban nem voltam képes indítványomat többszöri sürgetés daczára is érvényre juttatni, nincs is reményem, hogy annak fölépítését megérhessem, 1898. évben a hírlapokban újra tárgyaltam és közzé is tettem, hogy ha e templom netán 1910. évig fölépül, 6 000 koronát fizessenek ki végrehajtóim erre a czélra, hogy abban Szent Péter s Pál apostolok tiszteletére mellékoltár fölállíttassék, mi ha 1910. évig