A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

KOMOLY Pál – MIKLÓS Péter: Oltványi Pál végrendelete

Oltványi István emlékére a Szeged-alsóvárosi apácza intézetben tartott hálaünnepély. Szeged, 1900. Tátrafüredi emlék. Szeged, 1901. (Költemény és próza. Annak emlékére, hogy 1873. óta minden évben Tátra-Füreden tölti a nyarat.) Oltványit 1862-ben IX. Pius pápai kamarássá nevezte ki. 1877-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1882-ben a Jeruzsálemi Szent Sír-rend középkeresztjét kapta meg. A király 1880-ban a Szent Eusztákról nevezett csuth-i (csőti) címzetes préposti méltóságot adományozta neki. 1898-ban a Vaskoronarend harmadosztályú lovagkeresztjét nyerte el. Aranymiséjét 1896-ban, Máriacellben mutatta be. 1900-ban nyugdíjba vonult, s Szegeden a Szegfű utca 6. szám alatt lakott, a mai Dóm tér helyén. 1909. január 15-én hunyt el. A Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek kongregációját Gerhardinger Karolina (Jézusról nevezett Terézia nővér) alapította 1833. október 24-én, a regensburgi egyházmegyében. Magyarországra, Temesvárra 1858-ban érkeztek az első bajor nővérek Münchenből, Csajághy Sándor csanádi püspök hívására. A csanádi egyházmegyében az 1880-as években 12 rendházban, több mint 150 nővérrel körülbelül 5000 lányt tanítottak. A szegedi iskola Oltványi Pál irányításával épült fel nagybátyja, Oltványi István nagyprépost 31 000 koronás alapítványából. Oltványi István 36 730, Oltványi Pál 20 251, Bonnaz Sándor püspök 40 435 forintot adományozott az építkezésekre. Szeged város tanácsa is jelentős összegekkel támogatta az iskolaközpontot, amely idővel tanítónőképzővel bővült. 1900-ra a beruházások összege meghaladta a 114 000 forintot. Az apácaiskola 1873. szeptember 28-án kezdte meg működését. Felső négy osztálya 1894-től polgári leányiskolaként funkcionált. Ferenc József 1883. október 15-én, szegedi tartózkodásakor meglátogatta a rendházat és az iskolát.

12 Az alsóvárosi népiskola — amely kezdetben három, majd öt tanteremből állt — Oltványi Pál adományából, Szeged város támogatásával készült el 1874-ben. A Szentháromság utcai épületegyüttest később többször átalakították. VÉGRENDELETE Oltványi Pál prépost, pápai kamarás végrendeletét a Csongrád Megyei Levéltár (Szeged) őrzi. A végrendeletet, valamint a hagyatéki eljárással kapcsolatos többi fönnmaradt dokumentumot Komoly Pál (1914-1999) kutatta föl. „Oltványi Pál életének és munkásságának története" című kéziratos dolgozata — amely jelen forrásközlés alapját képezte — a Kisteleki Ede Alapítvány által kiírt helytörténeti pályázaton első díjat nyert 1998-ban.

13 A 112 gépelt lapból álló írás egy rövid bevezető tanulmányból és a levéltári iratok közléséből állt. Azonban mind a be11 PUSKELY Mária: Keresztény szerzetesség. 2. köt. Budapest, 1996. 679-685. 12 KULINYI Zsigmond: Szeged új kora. Szeged, 1901. 358-359. 13 KÓRÁSZ Mária: A Kisteleki Ede Alapítvány pályázatának eredményei. Szegedi Műhely, 2000. 1-2. sz. 123.