A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

KOMOLY Pál – MIKLÓS Péter: Oltványi Pál végrendelete

ben Olaszországban tett körutazást. Útjai alkalmával a tanítórendek és a népis­kolák működését is tanulmányozta. 1871 októberében ismét Szegedre költözött. Városunkban az iskolanővérek által vezetett leányiskola megteremtője és igazgatója lett. 1873-tól Szeged tör­vényhatósági bizottságának tagja. Történetíróként, alapítványtevőként, közéleti személyiségként (a Szegedi Általános Takarékpénztár elnöke) egyaránt ismert volt. 1878-ban temetőkápolnát építtetett az alsóvárosi temetőben, amelynek krip­tájába később eltemették. Ide, illetve a kápolnához közeli sírhelyekbe kerültek az elhunyt alsóvárosi apácák hamvai is. 1874 és 1883 között többször gyógykezel­tette magát, és közben a szegedi apácaiskolák építését szervezte. A földeáki plé­bánia javadalmát ezekben az években megtartotta, de a lelkészi munkát admi­nisztrátori megbízással — apja második házasságából származó — öccse, Oltványi Gáspár, későbbi csanádapácai plébános látta el. A családból harmadikként papi hivatást választó Oltványi Gáspár 1844. január 5-én született Szegeden. A temesvári szeminárium elvégzése után 1866. július 20-án szentelték áldozópappá. Öt évik az egyházmegye különböző településein szolgált segédlelkészként: Bogároson, Csákován, Németeleméren, Temeshideg­kúton, majd Nagy s zentmiklóson. 1871 és 1882 között Földeákon, később Ru­binban és Oppaván tevékenykedett mint adminisztrátor (ideiglenes, helyettes plé­bános). 1891 és 1897 között csanádapácai plébános volt. Állásáról betegsége miatt mondott le, és Budapestre költözött, ahol 1904-ben halt meg. Oltványi Pál a nagy szegedi árvíz után, 1879. március 15-én — húgával, Verával — Oravicára (ma Oravita, Románia) utazott, ahonnan többször látogatott Sze­gedre, de végleg csak 1880 szeptemberében tért vissza. Háza 35 — a víz miatt haj­léktalanná vált — rászorulónak adott menedéket. Az iskolanővéreknek 2000 korona ellenében átengedte oravicai birtokát, amelyre alapítvány gyanánt 10 000 koronát (6%-os évi kamattal) tábláztatott. 9 Mind a városi közgyűlés ülésein, mind a szegedi hírlapok hasábjain sürgette, hogy a város teljesítse fogadalmát és építsen monumentális templomot a megmenekülés emlékére. 6 000 koronás ala­pítvány tett (amennyiben a templom 1910-ig elkészül), hogy az új egyházi épü­letben Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére állítsanak mellékoltárt. Tervei között szerepelt Alsóvároson kórház építése, amelynek vezetését és a betegek gon­dozását szintén apácákra bízta volna. Oltványi Pál történelmi, jogi és közéleti tárgyú művei maradtak fönn. Első cikkei a Religio és Nevelés című folyóiratban láttak napvilágot (1845). Később több országos (pl. Magyar Sión) és helyi folyóiratban (pl. a temesvári Régészeti és Történelmi Értesítő), hírlapban publikált. A szegedi újságokban a város politikai, társadalmi életének kérdéseiről fejtette ki nézeteit, reagált az őt ért támadásokra. 1851 és 1901 között nyomtatásban megjelent több mint harminc önálló művét Szinnyei József fölsorolta. 10 9 MIKLÓS Péter: Iskolai színdarab Oltványi Pál tiszteletére (1880). Szegedi Műhely, 2002. 1-2. sz. 15-22. 10 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1890-1914. 9. köt. 1295-1296.

Next

/
Oldalképek
Tartalom