A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
KOMOLY Pál – MIKLÓS Péter: Oltványi Pál végrendelete
ben Olaszországban tett körutazást. Útjai alkalmával a tanítórendek és a népiskolák működését is tanulmányozta. 1871 októberében ismét Szegedre költözött. Városunkban az iskolanővérek által vezetett leányiskola megteremtője és igazgatója lett. 1873-tól Szeged törvényhatósági bizottságának tagja. Történetíróként, alapítványtevőként, közéleti személyiségként (a Szegedi Általános Takarékpénztár elnöke) egyaránt ismert volt. 1878-ban temetőkápolnát építtetett az alsóvárosi temetőben, amelynek kriptájába később eltemették. Ide, illetve a kápolnához közeli sírhelyekbe kerültek az elhunyt alsóvárosi apácák hamvai is. 1874 és 1883 között többször gyógykezeltette magát, és közben a szegedi apácaiskolák építését szervezte. A földeáki plébánia javadalmát ezekben az években megtartotta, de a lelkészi munkát adminisztrátori megbízással — apja második házasságából származó — öccse, Oltványi Gáspár, későbbi csanádapácai plébános látta el. A családból harmadikként papi hivatást választó Oltványi Gáspár 1844. január 5-én született Szegeden. A temesvári szeminárium elvégzése után 1866. július 20-án szentelték áldozópappá. Öt évik az egyházmegye különböző településein szolgált segédlelkészként: Bogároson, Csákován, Németeleméren, Temeshidegkúton, majd Nagy s zentmiklóson. 1871 és 1882 között Földeákon, később Rubinban és Oppaván tevékenykedett mint adminisztrátor (ideiglenes, helyettes plébános). 1891 és 1897 között csanádapácai plébános volt. Állásáról betegsége miatt mondott le, és Budapestre költözött, ahol 1904-ben halt meg. Oltványi Pál a nagy szegedi árvíz után, 1879. március 15-én — húgával, Verával — Oravicára (ma Oravita, Románia) utazott, ahonnan többször látogatott Szegedre, de végleg csak 1880 szeptemberében tért vissza. Háza 35 — a víz miatt hajléktalanná vált — rászorulónak adott menedéket. Az iskolanővéreknek 2000 korona ellenében átengedte oravicai birtokát, amelyre alapítvány gyanánt 10 000 koronát (6%-os évi kamattal) tábláztatott. 9 Mind a városi közgyűlés ülésein, mind a szegedi hírlapok hasábjain sürgette, hogy a város teljesítse fogadalmát és építsen monumentális templomot a megmenekülés emlékére. 6 000 koronás alapítvány tett (amennyiben a templom 1910-ig elkészül), hogy az új egyházi épületben Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére állítsanak mellékoltárt. Tervei között szerepelt Alsóvároson kórház építése, amelynek vezetését és a betegek gondozását szintén apácákra bízta volna. Oltványi Pál történelmi, jogi és közéleti tárgyú művei maradtak fönn. Első cikkei a Religio és Nevelés című folyóiratban láttak napvilágot (1845). Később több országos (pl. Magyar Sión) és helyi folyóiratban (pl. a temesvári Régészeti és Történelmi Értesítő), hírlapban publikált. A szegedi újságokban a város politikai, társadalmi életének kérdéseiről fejtette ki nézeteit, reagált az őt ért támadásokra. 1851 és 1901 között nyomtatásban megjelent több mint harminc önálló művét Szinnyei József fölsorolta. 10 9 MIKLÓS Péter: Iskolai színdarab Oltványi Pál tiszteletére (1880). Szegedi Műhely, 2002. 1-2. sz. 15-22. 10 SZINNYEI József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1890-1914. 9. köt. 1295-1296.