A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

A NÉPDALGYŰJTÉS MÚLTJA HORGOS-KAMARÁSON A délvidéki Horgos-Kamaráson, Szeged környékének e részén végzett népdalgyűjtés a magyar népzenekutatás bölcsője. Már az 1800-as években felfigyeltek a népzenekutatók az Alföld gazdag népi hagyományaira, de a dallamot és szöveget egyaránt figyelemre méltó országos gyűjtés kezdete inkább a 20. század kezdetére esik. A gyűjtés megindítói: Vikár Béla (1859-1945) tanár, etnográfus, műfordító, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, etnográfus; Bartók Béla (1881-1945) zeneszerző és zongoraművész. Ők mindhároman többször is megfordultak Szegeden és a környékén. Vikár Béla 1905-ben járt ezen a tájon. Kodály és Bartók látogatása Balázs Béla (1884-1949), korábbi nevén Bauer Herbert írónak is köszönhető, minthogy ő hívta Szegedre mindkettőt, és az első népzenegyűjtő útjaikon is elkísérte őket. 1902-ben Balázs Béla a budapesti Eötvös-kollégium lakója lett. Kiváló középiskolai tanára, Hegedűs Pál (1858-1906) Petőfi példáján oktatott, miszerint „igazi költészet csak az lehet, ami a nép talajában gyökerezik." Balázs Béla a magyarsághoz asszimilálódva megtanulta tanárától, hogyan kell „a magyar nép szívére találni". Tudatosan kereste a találkozást „a nép lelkével". Az Álmodó ifjúság című önéletrajzi regényében megírta, hogyan találta meg a nép lelkét a kamaráspusztai cséplőmunkások között. Balázs diáktársai között ott volt a nála két évvel idősebb Kodály Zoltán, akivel szoros barátságba került. Később Kodály ismertette meg Balázs Bélát Bartók Bélával. 1903 őszétől Kodály már megismerhette az igazi népdalt Vikár Béla fonográfhengereinek hallgatásával. Azonban az élő népzenével, a nép eleven előadásával először az Alföldön találkozott — ott ismerte meg a népzene eddig elzárt, sajátos világát. 1905 tavaszán Balázs Béla Szegedre hívta Kodályt népdalokat gyűjteni. Szegeden Balázs édesanyjánál Bauer Simonnénál, a Dugonics tér 2. szám új házban tartózkodtak egy hetet. Innen járták a Tisza mentét és a környék falvait. Kamaráserdőn a parasztság közt ismerkedtek a nép élő költészetével. Kodály 1906-ban már Zombor környékén gyűjtött, de Balázzsal később még többször megfordultak Kamaráson. Bartók érdeklődését a népzene iránt 1904-ben egy székely szolgálóleány, Dósa Lidi dalolása keltette fel. Ekkor érezte meg a népzene fontosságát és gyűjtési szükségességét. Ebben Kodályai való összebarátkozása iránymutatás lett a számára. Bartók is Szegeden és környékén kezdte a népzene gyűjtését, és a vidéki városok közül is Szegeden tartotta a legtöbb hangversenyét. 19JL0. november 10-én Waldbauer Imrével és Kerpely Jenővel a szegedi Tisza-szállóban, majd 1911. május 13-án a Liszt-centenárium ünnepén a színházban hangversenyezett. Ugyanekkor König Péter (1870-1940), későbbi nevén Király Péter, a szegedi zeneiskola igazgatója , Juhász Gyula (1883-1937) későbbi sógora vezényletével a Szegedi Dalárda bemutatta a Négy régi Magyar népdal című kórusművét. És még sorolhatnánk a hangversenyeit. Bartók Béla édesanyja, Bartók Béláné Voit Paula (1857-1939) turszentmártoni születésű tanárnő, aki 1880. április 5-én kötött házasságot id. Bartók