A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

hogy felavassa az erdészeti szakiskolát.

22 Ezen esemény kapcsán a vasúti megállónak Horgosi-Királyhalom lett a hivatalos neve, még a korabeli Szeged-szabadkai országút nyugati oldala (ma Magyarország területe) a Szegedi-Királyhalom nevet kapta.

23 A Horgosi-Királyhalom nevét a II. világháború után, a szerb hatalom Bácsszőlősre változtatta. A névadók történelmi és földrajzi tájékozatlanságuk folytán helytelenül adták hozzá a Bács elemet, a település Trianon előtt ugyanis Csongrád vármegye része volt.

24 A Kárász család idővel nem tartotta eléggé jövedelmezőnek horgosi-homokpuszta birtokát, ezért 1890-ben a mintegy 3000 kateszteri hold kiterjedésű területét a Horgosi-Királyhalom vasúti pálya mentén eladta. A Magyar Földművelésügyi Minisztérium viszont szőlőrekonstrukciós folyamatokat tervezett. Egy előrelátó szakember, Heinrich József (1848- ?) kiskunfélegyházi születésű szőlészeti és borászati tanfelügyelő sugallatára Ormódy Béla (1831-1917) miskolci születésű, 1851-ben Szegedre került nagykereskedő és bankár, Szegeden a Magyar Szőlőtelepítési Rt. igazgatóság elnöke, az osztrák földhivatal segítségével 30 forintjával megvette és nyomban kiparcellázta szőlőnek, a Szegedi-Alsótanyákra az 1860-tól a Szeged-Alsóvárosról kirajzott kisparasztjainak. Ormódy kortársai őrültségnek tekintették a vállalkozást, s azt hitték belebukik. Ormódy a horgosihomokpusztát 60 forintjával parcellázta fel, úgyhogy vételkor a vevőknek csak 5 forint készpénzt kellett fizetniük, a fennmaradt összeget pedig később törleszthették az esztendő során. 1900-ban a koronarendszer életbelépését követőn a kisparaszt tulajdonába került föld értéke már átlag 800 koronára emelkedett. Ormódy a homokpuszta leghitványabb részén, mintegy 200 kateszteri holdon mintaszőlészetet létesített,

25 ahol Heinrich József tanár vezette a szőlőtelepítést. Karók alkalmazásával a szőlőművelés fejlettebbé vált. 1891 június végén Mikdós Gyula (1832-1894) királyi tanácsos, borászati kormánybiztos is felkereste HorgosiKirályhalmán a Szeged Vidéki Szőlőtermelők Egyletét, és lelkes beszéddel biztatta a népet a szőlőtermelésre.

26 Évről évre újabbnál újabb homokterületek kerültek kiparcellázásra és eladásra. 1892-ben a Szelevényi pusztán 532 kateszteri hold, aztán a mai Magyarországra eső Kárász-erdőnél 100 kateszteri hold, Rókabögyösön 100 kateszteri hold, stb. —, de már 150 forintot kértek holdjáért. 1893-ban már megkétszereződött az Ormódy által beültetett és kezelt minta-szőlőtelep területe, melynek csaknem a fele csemegeszőlő, főleg chasselas volt. Ekkor már két szakember vezette a szőlőtelepítést: Heinrich József Szegedről a Horgosi-Királyhalomra tette át a székhelyét, és tavasztól késő őszig ott lakott saját, négy évvel korábban ültetett 11/400 holdnyi szőlőbirtokán, amelyen 1894-ben 32,40 métermázsa csemegeszőlő termett és borszőlőből 7269 liter színmust. (A leszármazottai jelenleg is a Heinrich-villában élnek, és az ősi birtokon gazdálkodnak).

27 Heinrich 22 Dr. LÁZÁR 263-280. 23 BÁLINT, Dr. LÁZÁR. 24 Katonai felmérések (Hadtörténeti Levéltár térképtára, Budapest) 25 BÁLINT 177, 574. old. 26 HALÁSZ 46. 27 Az új szőlőtelepítőkröl (.Szabadság, 79. szám, Szabadka, 1891. Jul 2), /, Horgos gazdasági élete (Munka, Szabadka, 1935), 494-495.oldal, továbbá BÁLINT, HEINRICH, ROMBAY