A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

A HORGOSI BORVIDÉK TÖRTÉNETE A horgosi borvidék története nagymértékben megegyezik Horgosi-Királyhalom (lásd: mai Bácsszőlős) történetével.

1 A szőlő és a gabona, az agrártársadalomnak két legfontosabb terméke: azaz a kenyér és a bor, melyeknek a bibliai időktől hangsúlyos szerepük van mint alapvető tápláléknak. Levéltárakban levő korabeli dokumentumok igazolják, hogy a Délvidéken már a kelták is foglalkoztak szőlészettel, majd Marcus Aurelius Probus sirmiumi (ma Sremska Mitrovica) születésű római császár (275-től 282-ig uralkodott) a római birodalom Pannónia területére szőlőt telepíttetett

2 — így a mai szerémségi Fruskagorára is, Kamancon (mai Kamenica), Karomban (mai Karlóca), Acumincum-ban (mai Szalánkaménben). Slankamenka — az azonos nevű szőlő innen ered, amelyet később a szegediek szlankának vagy magyarkának nevezetek.), stb. A római hatalmat megdöntő Attila (400-453) hunjai is szerették a bort. így ebben a térségben a középkorban először jelenik meg a furmint és a kadarka. A népvándorlás utolsó hullámában érkező avarok szintén ismerték és kedvelték a bort. Az avar birodalmat Nagy Károly (742-814) frank király seregei megdöntötték, de a szőlő az újabbnál-újabb nemzetségek alatt is fennmaradt, sőt gyarapodott. A honfoglaló magyarok már szépen díszlő szőlőföldeket találtak, amelyeket birtokba vették a Kárpát-medencében. De Árpád (?-910 k.) magyar fejedelem honfoglalói is magukkal hozták az őshazából a szőlőművelés és a borkészítés ismeretét, melyet a hadjárataik idején a török fajú népektől tanulhattak.

3 Miután Szent István (975 k.- 1038) magyar király megalapította államát, és a bencés rend segítségével felvétette népével a kereszténységet, majd földművelésre fogta őket, ekkor az egész országban felvirágzott a szőlőművelés.

4 Az alföldi szőlőművelésről és borkészítésről az eddigi előkerült legkorábbi, részben horgosi vonatkozású dokumentum: I. Géza (1040 k.-1077) magyar király 1075-ben kelt adománylevelének átirata, melyben a felsőmagyarországi Garam folyónál alapított Szent Benedek apátságának adományozza, többek között a Tisza jobb felöli horog alakú részén fekvő Horgas halásztanyát (a Kis-Horgosi major melleti Árpád-kori templomrom ennek a maradványa), valamint a Felső-Alpár és Tisza-Kürthöz tartozó szőlődombokat.

5 Ekkor a Szeged-környéki népnek már szőlőföldjei voltak a mai Szerémségben, és borkereskedelmet is folytattak.

6 Ezután 1241 április derekán a Batu-kán (1205 k.-1255) vezette tatárok betörtek Magyarországra, és súlyos pusztításokat vittek véghez.

7 Ekkor pusztult el az Ár1 NAGYGYÖRGY 48-53. oldal 2 HALÁSZ 13-14. oldal, SOKOLIC 135 oldal, Reggeli Újság... 1235. 3 HALÁSZ 13. 4 HALÁSZ 17. oldal, ENGEL 114-123. 5 I. Géza király garamszentbenedeki apátság 1075-beli adománylevelének II. Endre király 1217-beli másolata. Az átíratnál hiteles tanúként jelen volt I. Géza király onokaöccse László herceg, a későbbi Szent László király. (Esztergomi káptalan magánlevéltára, jelzet: 9., fasc 3., N° 3. / M.O.L. Dl. 235997) 6 BÁLINT I. 569. 7 HALÁSZ 18., ENGEL 221-223, REIZNER I, ZSILINSZKY I.