A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

NAGYGYÖRGY Zoltán: Horgos helytörténetének kutatása és kultúrájának helyzete

országokat is (lásd.: Csongrád megye - Szeged, Horgos. /Békés megye - Szeghalom, Bélmegyer, Füzesgyarmat, Mezőberény. / Nyitra megye - Privigye, Románfalva./ Abaúj-Torna megye - Kis-Bózsua. / Krassó-Szörény megye - Karánsebes, Krassóvár. / U.S.A., Iowa Állam — Davenport. / stb.). Minden történésznek látnia kell, hogy a Kárász család történetének kellő megismerése magyar nemzeti ügy. Ezekután kétségtelen, hogy Horgos készülő monográfiájának ez lesz az egyik fő fejezete. A másik kiemelt fejezete pedig Horgos építészete, mivel eddig azzal sem foglalkoztak részletesebben. Horgos régi népi építészetéről tudni kell, hogy Szeged orientáltságú. Az 1860-as években a földosztáskor, a Szeged-Alsóváros kirajzása az Alsó-tanyákra, egyben Horgosra is elhozta a napsugaras házvégeket. A századfordulón, Horgos mellett, az Ormódy Béla (1831-1917), miskolci születésű szegedi nagykereskedő és bankár által kialakított Kamarás üdülőn (lásd egykori neve: Kamaráserdő) Magyar Ede (1877-1912) orosházi születésű műépítész tervezte szecesszió stílusban a vasútállomást (1911), és 1893-tól több szegedi polgár villáját. Sajnos Horgos-Kamaráson a régi magyar népi és polgári épületek, egyéb építmények (lásd: Kárász kastély - barokk, 1795, a Reök villa — szecesszió 1910, a Bagolyvár 1870, stb.) Trianon óta folyamatosan pusztulóban vannak, és ez az utóbbi tíz évben felgyorsult. Mára sok épületet el is bontottak. Mind ezen értékeinkre odafigyelni már általános magyar nemzeti ügy, mert segítség nélkül ez mind el fog tűnni. A szerb hatalomnak nem érdeke, hogy a más nemzeti értékek a délvidéken fenmaradjanak. Horgossal folyamatosan foglalkoztak a régi szegedi folyóiratok: a Szegedi Híradó (1859-), a Szegedi Napló (1878-), Szeged és Vidéke (1902-), és a szabadkai lapok is, a Szabadság (1877-), a Munka (1925-), stb. A két világháború között Horgosnak volt saját folyóirata: a Horgos és Vidéke újság (1937-1944), a közgazdasági, községi politikai és közművelődési hetilap (lásd: Országos Széchényi könyvtár, Budapest). A II. világháború után a horgosi római katolikus plébániahivatal ingyenes folyóiratot adott ki Horgosi Harangszó (1967-1971) címmel, évi három alkalommal. Újabban, 2001-től a horgosi Lazarus Teleház fiatalok szerkesztésében fénymásolón sokszorosítva jelenteti meg a kicsiny négy oldalas Horgosinfó ingyenes heti kiadványt. A korhű látképeket ábrázoló régi képes-levelezőlapokról olykor megfeledkeznek a monográfia írók, holott ilusztrációként kiválóak. A nagy gyűjtők ma már egy-egy helység önnálló képeslevelezőlap albumát is megjelentetik. A Horgoshoz tartozó Kamarásról már a 19. század végén megjelentek képeslevelezőlapok, a szegedi üzletemberek gondozásában. Kronológiai sorrendben az eddig ismertek: Czapik Gyula, nyomdász és könyvkereskedő (üzlete a Kárász utca 14. szám alatt volt), Engel Lajos nyomdatulajdonos (a Dugonics téren), Várnay Lipót nyomdatulajdonos (Kárász utca 9.), Grünwald Hermann könyvkereskedő, aztán Baranyai Gyula (1859-1932) szegedi iskolaigazgató, amatőr fényképész és kamarási villa tulajdonos. Bartók Béla a Szeged-környéki népdalgyűjtése idején ebben a — mára lepusztult állapotú — kamarási Baranyai villában szállt meg, és vendégeskedett Brauswetter Ottó (1858-1919) szegedi órásmester villájában is (lásd. Bácsország, Szabadka, 2001, IX-XIL, lll-113.oldal). Horgosról a helyi kereskedők adtak ki képes-levelezőlapokat tízes sorozatokban: Wolf Miksa vegyes-