A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MEDGYESI Konstantin: „Makóról is lehetett látni, hogy recseg-ropog a rendszer, túl sok az ellentmondás”. A rendszerváltó évtized makóiságának természetrajzához

mény, a reformátusok iskolája is. Híve volt a sokszínűségnek, hogy legyen egyházi, állami, magán iskola. Még élt benne, génjeiben hordta magával a sokszínű múltat. (Gyulay Endre megyéspüspök alapító levele, 1991. május 23.) „Alulírott Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök jelen soraimmal igazolom, hogy a makói Kun Béla Általános Iskola jelenleg részleges, később teljes átadásával kapcsolatban, amelyet Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete határozata szerint katolikus iskola indításához átenged, ott Makó Belvárosi Egyházi Altalános Iskolát indítunk." Katona Pál, esperes: — Az egyház számára azért volt kedvező Sánta polgármestersége, mert rá én is tudtam hatni. Sántával együtt tudtunk munkálkodni, ennek is köszönhetően jött létre az évtized elején a katolikus iskola. Ha azonban sikerült volna teljesen együttműködnünk, akkor az egyházi kollégium rendezése is teljesen megtörtént volna. (Héjjá Margit Aliz igazgató tájékoztatója a Szent István Egyházi Altalános Iskola és Gimnázium munkájáról, 1997. november 6.) „Össztanulói létszámunk 30%-a szociálisan rászoruló. Tanulóink családi háttere: kb. 70%-a együttélő családok, 30% egyedül nevelő szülő. A szülők legmagasabb iskolai végzettsége /becslés/: 2% 8 általánosnál kevesebb, 20% általános iskola, 34% szakmunkás, 30% érettségi, 14% főiskolai-egyetemi végzettségűek. A tanulók vallási megoszlása: 38 tanuló református, 2 görög katolikus, 362 római katolikus." Janka György, görög katolikus parochus: — Vitathatatlanul pozitív dolog a katolikus egyházi iskola létrejötte. Örülök annak, hogy a 90-es évek elején már megindult Makón a felekezeti oktatás. Jelenleg 20 görög katolikus gyerek jár oda. Szabadon hitoktatunk. Az igazgatónő próbálja Krisztus evangéliuma szerint nevelni a tanulókat. Nekem nem feladatom, hogy összeírjam egy adott időszak elismerésre méltó fejleményeit, de az tagadhatatlan, hogy a katolikus egyházi iskola elindítása pozitívuma a Sánta-korszaknak. Szerintem az egyházi iskola léte, nagyon komoly érték, már csak azért is, mert ott részesülnek a gyerekek megfelelő hitoktatásban. Sajnálatos, a városi iskolákban a tanulóknak 1-2%-a az, aki hitoktatásra jár. Ilyen értelemben abszolút különbség van az önkormányzati oktatási intézmények és az egyházi iskolák között. (2001. évi népszámlálási adatok) Makó vallási megoszlása: római katolikus 34,8%; görög katolikus 3,7%; református 23,4%; evangélikus 0,7%; más egyházhoz, felekezethez tartozik 1,1%; nem tartozik egyházhoz, felekezethez 25,7%; nem válaszolt 10,5%