A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

MARJANUCZ László: Egy összeírás margójára. Makói pillanatfölvétel 1940-ből

lyet, kegyhelyet, és kegyképet sem állítottak. Valamennyi felekezetnek volt külön temetője, a római katoUkust korszerű ravatalozóval is eUátták. KÖZOKTATÁSI ADATOK Föltételezhetően ez a kimutatás is az 1930-as áUapotokat tükrözi, ugyanis nem tüntették föl külön a vonatkoztatható időpontot.

11 A beszolgáltatott adatok szerűit 20 állami, 3 római katolikus, 1 görögkatolikus, 2 református és 2 izraeüta elemi iskola működött. Ezekben a tantermek száma 75, a tanerőké 79, a tanulóké 3098 volt. A 28 elemi iskolára egyenként 2,3 tanterem, 2,7 tanár, és átlagosan 100 tanuló esett, ami nagy létszámú osztályokra enged következtetni. Az elemi oktatásban a községi népiskolák játszották a főszerepet, amely már az erősen szekularizált társadalom képét mutatja, hisz Makón több vaüásnak volt anyaegyháza. Vagy az egyház nem bírta anyagiakkal több elemi működtetését és a tanköteleseknek szükséges volt a községi népiskolát fölállítani, vagy a szülők nem akarták igénybe venni a meglévő felekezeti iskolákat. Mindenesetre a községi iskola szervezési és fönntartási költségei a várost terhelték, miközben az álam felügyeleti joga természetesen rájuk is kiterjedt. Továbbképző népiskola is működött 26 tanerővel, 1706 növendékkel. Ez a népoktatási törvény értemiében a hatéves mindennapos iskolára épült heti ötórai kötelező tanítással. Az ismétlő vagy továbbképző iskola három évig tartott, feladata az elemiben tanultak áüandósítása és kiegészítése. Az ismétlő tankötelesek száma valamivel több, mint fele volt az elemistákénak, ami természetes, hisz az iskolaköteles korú gyerekek többsége a népiskolába járt. Ott tanulták meg a műveltség alapjait, míg a továbbképző az elemibe rendszertelenül járók, vagy sikertelenül próbálkozók „megerősítő" kurzusa volt. A hierarchiában ezután a szakiskola következett, de üyet Makón nem találtunk. EUenben híres állami gimnáziummal dicsekedhetett a város, amelybe 350 tanuló járt és 24 tanerő (beleszámítva a hitoktatókat is) dolgozott 8 tanteremben. A gimnázium az elemi 4. osztályához kapcsolódó nyolc osztályos középiskola volt, amelynek tanterve az ifjúság magasabb általános műveltségi szintjének elérését tartotta fő célnak. Főként klasszikus tanulmányok alapján a felsőbb fokú tudományos képzésre készítették elő a diákokat. A Felsőkereskedelmi Fiú és Lányiskola a modern intézmények közé tartozott. 200 tanuló látogatta, 12 tanerőt foglalkoztatott és 6 tanteremmel látták el. Középfokú szakiskolának sorolták be, ahol a tanulmányokat a 4. év után érettségivel fejezték be. Az országban 23 községi és 8 felekezeti üyen iskolát tartott nyüván a statisztika, köztük a makói fiú (községi) és lány (református) kereskedelmisták intézményét. A Római Katolikus Polgári Fiúiskolát átlagosan 150 tanuló iratkozott be évenként, és 6 tanár tanított benne, 4 tanteremben.