A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

Kicsit körülményesen, de megfogalmazza a köztisztviselőkkel szemben büntetés kiszabását, ha a megszabott nyelvhasználati szabályokat megszegik. Tény és hihető, hogy valóban lehettek gondok a köztisztviselők kisebbségi nyelvismerete, nyelvhasználata, nyelvelsajátítása körül. Adataink a törvényeken kívül 1932-ig vannak erre vonatkozóan. Már a 20-as évek végén mind többször vádolja a magyar kormányt Csehszlovákia a nemzetközi fórumon azért, amiért a kisebbségeinek jogait — amelyek a kisebbségvédelmi határozatokban is szerepelnek — nem biztosítja. Amint azt az előzőekben egy 193 l-es esettel szemléltettünk is. Ezeknek a vádaknak a hatására — Darányi Kálmán áüamtitkár — összesítőt kér a szlovák települések alkalmazottainak nyelvismeretéről 1932-ben. Ennek eredménye: Alkalmazottak Szlovákul Összesen Tud Nem tud Békéscsaba 159 133 26 Kondoros 11 7 4 Szarvas 116 78+12 26 Tótkomlós 19 12 7 Összesen: 305 242 (79,4%) 63 (20,6%) Az alkalmazottak többsége helybeli lakos. Általában — Békéscsabát kivéve — a főjegyzők nem tudnak szlovákul. Szarvas esetében nem tudni mit jelent a 12 fő „keveset tudó".

71 Csanád vármegyei hasonló adataink 1928-ból valók. Ezek keletkezése annak a miniszteri rendeletnek (74.159/1928) III. köszönhető, amely a kisebbségi nyelveknek a közhivatalokban való használatát hivatott felmérni. Csanád vármegye három járásában: Az elekiben, a nagylakiban és a mezőkovácsháziban összesen hat településen jelentős arányszámban képviseltette magát a szlovákság. Az eleki járásban Medgyesegyháza község 49%-a szlovák volt (2915 fő — 5939-ből). A nagylaki járás egészében az alább feltüntetett három községben 90%-on felül; egyben 50%-os arány található. így a járás egészének 38%-a tartozott szlovák kisebbséghez. PL: Pitvaros 93%-a (2992 fő - 3216-ból), Ambrózfalva 92%-a (1051 fő - 1131-ből), Csanádalberti 94%-a (1438 fő - 1523-ból), Nagylak 50%-a (402 fő — 805-ból) szlovák anyanyelvű volt. 71 BmL - Bvm főisp. ir. 1/1933. - Tótkomlós község ein. ir.: 1928. 65/1928. - Az elöljárók száma 15, ebből 14 jártas a szlovák nyelvben - Tótkomlós eln.ir. 1933.86/1933.eln.- 16 községi alkalmazott kérte nevének magyarosítását - Mezőberény nagyközség bizalmas iratai 24/1936.biz. Az önálló közigazgatási munkakör betöltésére alkalmasak között négy tud magyarul és szlovákul (Czinkóczki Pál, Császár Mihály, Borgula Mihály, Bánhegyi Pál). - Mezőkovácsházi járás főszolg. ir.4497/1934. - Nagybánhegyes községben 4 alkalmazott magyarosított nevet.