A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)
TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve
A másik három iskola B típusú, ami azt jelenti, hogy a tantárgyak egy részét szlovák, egy részét magyar nyelven tanítják, ezek tehát vegyes iskolák. Ismétlem, hogy a magyar statisztikában is kimutatott 150 ezer szlováknak csupán három iskolája van." 65 Mindamellett, hogy Benes nyilatkozata sokban egyezik Kovács Alajos 1936ban készült bizalmas munkájával, úgy érezzük, nem volt ez a helyzet „viszonosság" nélküli. Ez a nyilatkozat is része volt a nemzetközi porondon történő támadásoknak. Ekkor Benes még hajthatatlan a magyarok számára is előnyös kétoldalú megállapodásra, egyoldalú előnyökre törekedett. Még nem látszottak kristálytisztán Közép-Európa politikai változásaiban a csehszlovák áUamot létében fenyegető új szövetségek, és azok nyüt politikai törekvései. Mihelyt ezek észlelése után Benes előnytelen, gesztusértékű kétoldalú megegyezésre is hajlandó lett volna, — a magyarok követelései már túlhaladták azt. Az oktatás terén bekövetkezett tragikus végkifejletről olvashatunk Dedinszky Gyula munkájában: szerinte az 1940-es évek elejére Békéscsabán gyakorlatilag az összes iskolában megszűnt a szlovák nyelvű oktatás. 66 Ebben a mondhatni lehetetlen helyzetben próbált a helyi szlovákság valamennyire változtatni az oktatáson. Az 1941. október 9-én Békéscsabán az ev. egyház gyűléstermében a csabai, komlósi, pitvarosi, csanádalberti, nagybánhegyesi, nagylaki szlovákok képviselőinek jelenlétében megalakult Szlovák Nemzeti Egység Pártja Körzeti Titkárságának megalakulására került sor. A kormányzati, rendészeti szervekkel történt kezdeti viharos összetűzések után nekiláttak az oktatás helyzetének felméréséhez, valamint az igények (szlovák nyelvű oktatásra) összegyűjtéséhez. 67 A Kerepecky András vezette csabai titkárság szorgos feltáró munkával összeáUított egy anyagot a központ részére, nevekkel aláírásokkal igazolva az igényeket. Ezt a munkát 1942-ben végig folytatták s az 50 oldalnyi anyag kész volt 1943-ban arra, hogy az országos központ a miniszterelnökhöz forduljon — ugyancsak vaskos beadványával — amelyben az országban 19 szlovák tannyelvű elemi népiskola létesítését kérte. Ebben már csupán három alföldi település szerepel: Nagybánhegyes, Tótkomlós, Nagylak. A többi a visszacsatolt területek települései voltak. Ugyanis közben a hivatalok tudomást szereztek a felmérésről és az igények összegyűjtéséről, s a minisztérium, valamint a helyi hatóságok képviselőivel egyenkénti elbeszélgetéseket tartottak a helyi elöljáróságokon, ezzel is presszionálva az egyéneket a visszalépésre. Ezekről az elbeszélgetésekről a helyi SzNEP képviselőknek beszámoltak, ezeket jegyzőkönyvezték s megküldték a budapesti országos központnak. 68 65 Magyar Kisebbség 1931. (X. évf.) 139-141.0. Benes nyilatkozata a ParisMidi 1931. február 5. számából, magyarul közölték Külföldi lapok szemléje c. rovatban. 66 DEDINSZKY Gyula: A szlovák betű útja Békéscsabán. Bcs. 1987. 271.0. 67 BÖHM Emanuel: Vsest'rocnom zajatí. Spomienky na roky 1938-1945. Hatéves fogságban. Emlékezés az 1938-1945 közötti évekre) Matica Slovenská 1994. 190-191. 68 ÚA SR - Bratislava - SSNJ (Szlovák Köztársaság Központi Levéltára - Pozsony - SzNEP) krt.c.4. inv.c.9. iskolaügy; krt.c.l. inv.c.2.1942. Krt.c.l.inv.c.3.1943. iskolaügy Csabán; levelezések; főtitkárság levelezései, krt.c.l.inv.c.4. 1944.; TÓTH Ágnes: Nemzetiségi népiskolák Magyarországon 1943/44 tanévben. Kecskemét, 1998. 203-232.O.
