A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

kifejtve fel teszi a kérdést, hogy nem felelne-e meg jobban a püspöknek a havi háromszori magyar és az egyszeri szlovák szentmisék és prédikációk rendje a csabai katolikus templomokban. A püspök igen finoman válaszol a főispán levelére, melyben kifejti: „Tapasztalatokkal erősített véleményem szerint a magyar nyelv terjesztésének eszközei a népoktatási intézmények, az iskolák. S a főhatóságom alatti összes iskolák a hívek féltékeny bizalmatlansága által nem is zavarva szolgálják a magyarosodás ügyét Különben Békés-Csabán a magyar nyelv használata a templomban már is határozott fölényben van s gondom lesz, hogy az szép csendesen mindig fokozódjék."

43 Az első világháborúig az alföldi szlovák településeken a templomokban a misézések és az istentiszteletek nyelve még mindig többségében szlovák nyelven zajlottak, egy két esetben fele-fele arányban. Az Alföldön szlovák nemzetiségű ül. anyanyelvű katolikus hívők csak két településen voltak, s rendelkeztek templommal is: Békéscsabán és a hozzá közeli Kétsopronyban. Az összes többi az evangélikus egyházhoz tartozott. Mivel az ottani helyzettel nem voltak elégedettek a kormányzat részéről, a segítségükre sietett Raffay Sándor bányakerületi ev. püspök — akinek székhelye Budapesten volt. 1922. június 7-20 között elegendő volt Raffay Sándor részére, hogy körútja során Békés és Csanád megyék szlovák nyelvű egyházaiknál kieszközölje a magyar nyelvű istentiszteleteket is, 1925-től ez pedig kötelezővé is vált egy rendelete értelmében.

44 Ennek megfelelően már 1922 szeptemberétől Mezőberényben az ev. iskolákban csökkent a szlovák nyelv használata ( természetesen a német ev. egyháznál is). Az istentiszteletek zöme még így is anyanyelven folyt, vasárnap pedig a szlovák után magyart is tartottak.

45 1936-ban a főjegyző jelentésében a főszolgabírónak azt írja Tótkomlós kapcsán, hogy ugyan vasárnap tartanak magyar nyelvű istentiszteletet, de hétköznap nem, s a látogatottság a magyar nyelvűn igen gyér. Okaként a szlovák lakosság magas arányát jelölte meg. A magyar istentiszteleten résztvevők zömmel az intelligencia s a polgári iskolai növendékek.

46 Pitvaroson a Testnevelő és Népgondozó Hivatal vezetője panaszlevelében ecseteli, hogy szabotálják a püspök 1925-ben kiadott rendeletét, s „...magyar Istentiszteletet az utóbbi hónapokban egyáltalán nem, vagy csak rendszertelenül tartanak."

47 Amint azt a korábbi szakaszoknál is említettük az igazán jó talajt a magyarosításhoz az iskolák adták. Az iskolák tanítási nyelve, nyelvhasználata nagymértékben függött a fenntartótól. Az 1899/1900-as tanévben Budapesten a községi elemi népiskolák tanulóinak létszámából mindösszesen 0,5% volt a szlovák anyanyelvű, ez pontosan 448 főt jelentett.

48 A szlovák anyanyelvű és nemzetiségű ta43 Uo. 44 BmL - Bvm főispánjának iratai 684/1922. Munkácsy Mihály Múzeum (MMM) Bcs. - Történeti Gyűjtemény: Szekerka János hagyatéka — 1935-ből származó Szlovák Művészek Egyesületei tiltakozó levele kormányukhoz (magyar nyelvű) 45 BmL - Mezőberény nagyközség bizalmas iratai 3 biz./1922. 46 BmL - Tótkomlós nagyközség elnöki iratai 63 eln./1936. 47 CsmL - Csanád megye főispánjának iratai 804/1933 főisp. —Elintézést nyert 347/1933 ein. sz. alatt. 48 KÖRÖSI József: Budapest székesfőváros közoktatási statisztikája 1895/1896 - 1899/1900. Bp. 1905. ll.o.