A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

TÓTH István: Szlovákok a megmaradás és a beolvadás válaszútján 1900-1948. A trianoni határokon belülre vetítve

SZLOVÁKOK A MEGMARADÁS ÉS A BEOLVADÁS VÁLASZÚTJÁN 1900-1948 A trianoni határokon belülre vetítve TÓTH ISTVÁN I. AZ ASSZIMILÁCIÓ, BEOLVADÁS, MAGYAROSODÁS 1. Az asszimiláció irodalmáról röviden Az asszimüációval mint problémával számos kutató foglalkozott a régmúltban és a közel múltban egyaránt. A jelenkor, úgy tetszik, ismét nagyobb figyelmet szentel e kérdésnek, mint néhány évtizeddel korábban. Az asszimiláció a jelenleg tárgyalt korszakhatár előtt több évtizeddel már komolyan foglalkoztatta a magyar politikai erők jelentős részét. Markánsan fogalmazódik meg ez a kérdés Beksics Gusztáv több munkájában.

1 Gyakorlatilag a magyarosodás folyamatának lépcsőfokait, annak megvalósulásának legalkalmasabb módozatait fejtegeti. Kitér a társadalom különböző résztvevőinek feladataira is. így a dualista korban a liberális asszimiláció elméletének szülőatyjaként tartották számon. Tehát az asszimüációs hatások kialakítása az egységes és egyöntetű magyar nemzetállam megteremtése érdekében már folyamatban volt, s eredményei már érezhetően megmutatkoztak tárgyalt időszakunkra. A 20. század kezdetén is születtek robosztus összefoglaló művek e témakörben, többségükben azonban a megvalósulás folyamatának egyes részkérdéseit taglalták munkáikban a szerzők. A nagyobb lélegzetű munkák sorát gyarapította Bálás Károly 1905-ben megjelent munkájával.

2 Huszonnégy fejezeten keresztül taglalja — szóhasználata szerint — a beolvadás és beolvasztás folyamatát, minél eredményesebb módozatait. Nem sokkal Bálás K. után egy valamivel kisebb tanulmányban Kaposi M. L. (1908.) a nemzetiségi kérdésről elmélkedve a nemzetiségek pacifikálásának lehetőségét pszichológiai alapokból kiindulva képzeli el. Kiemelve ezzel azt, hogy az egész folyamat az egyén elhatározásán múlik, amit befolyásolnak érzelmei is. Hangsúlyozza, hogy az erőszak nem lehet megfelelő módszer. A nemzetiségek asszimüációja a születéstől — a bölcsőtől — a felnőtté válásig megtervezett folyamat eredményeként érhető el.

3 Ez már a bölcsődéknél, óvodáknál (korabeli szóhasználattal kisdedóvóknál) kell kezdődjön, majd az iskolákkal folytatva fejeződik be. 1 BEKSICS Gusztáv: Magyarosodás és magyarosítás különös tekintettel városainkra. Bp. 1883. 66.o.; UÖ.: A magyar faj terjeszkedése és nemzeti konszolidációnk különös tekintettel a mezőgazdaságra, birtokviszonyokra és a népesedésre. Bp. 1896. II. kiadás 98.o, 2 BÁLÁS Károly: A népesedés. QXözgazdasági tanulmány) Bp. 1905. 540.0. 3 KAPOSI M. L.: A nemzetiségi kérdésről (Pszichológiai alapon) Bp. 1908. 53.o.