A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

FORGÓ Géza: Dr. urai Uray Vilmos, egy tehetséges orvos sorsa

mellette tanult és dolgozott a kórházban, „főnökét, annak tudását, emberségét mélyen tisztelte és szerette." Nagy Dezsőből jeles sebész lett, és soha nem felejtette el, hogy ebben Uray Vilmosnak meghatározó szerepe volt.

61 A kórházigazgató élete azonban kisiklott, hiába vonták vissza az ellene fölhozott vádakat. Sérült keze miatt többet operálni nem tudott, de nem is lett volna alkalma, mert munkahelyét el kellett hagynia. Főorvosi nyugdíjából, magánrendeléséből és 25,5 hold földjének jövedelméből élt. A kórházi szolgálati lakását 1946 tavaszán el kellett hagynia, ezért márciustól a Kazinczy utca 3., májustól a Megyeház utca 12., szeptembertől a Deák Ferenc utca 3., végül a Dózsa Gy. u. 15. szám alatt rendelt, és itt is lakott feleségével.

62 Prosztata betegsége miatt 1950-ben Szegeden megműtötték, de vérmérgezést kapott és az operáció után néhány nappal hunyt el 1950. március 16-án.

63 Uray Vilmos nem fejtett ki jelentős szakirodalmi munkásságot. Csupán néhány sebészettel foglalkozó dolgozata jelent meg. (Pl. A nem tágítható rectalis és urethralis szűkületek localisatioja x-sugarak segélyével. Orvosi Hetilap 1912; Vesedecapsulatio sublimatmérgezés esetén. Orvosi Hetilap 1930. 46. szám.)

64 Felesége egyedül maradt. A megélhetése egyre nehezebb lett, és kénytelen volt értékesíteni gazdag festmény-gyűjteményüket (pl. Csók István-képeket). Segítségére a régi betegek, makóiak és vidékiek siettek, valamint Szabó György szervezésével makói orvosok adtak össze a megélhetésre pénzt.

65 Lánya, Uray Sára az 1930-as évektől Budapesten tanult egy református iskolában és kollégiumban, és a fővárosban ment férjhez 17 éves korában. Férje Chemez Károly, műszaki katonatiszt volt. 1942 decemberétől az 1. páncélos hadosztályban szolgált mint vezérkari őrnagy. Megjárta a Don-kanyart, és nevét megemlíti a 6. számú hadseregparancs, amely 1943. január 26-án jelent meg. Az 1. pc. hadosztály becsületesen küzdött Ilinkánál a 26. és 168. német hadosztályok elvonulását biztosítva, utóvédként. Ez elsősorban Horváth Ferenc ezredesnek volt az érdeme, valamint „köszönetem kiváló munkatársának, Chemez Károly vk. őrgy., ho. vk. főnökének, kiben igazi támaszt talált pk-a, mert fáradhatatlanul, veszéllyel nem törődve végezte nehéz, fáradtságos munkáját" — fogalmazott Jány Gusztáv.

66 A frontról hazatérve hadtörténelmet tanított 1944-ig, de a német megszállás után kénytelen volt bujdosni, mert diákjainak nyíltan bevallotta a háború biztos elvesztését. 1945-től zöldséges volt, felesége pedig villamoskalauz lett. 1950-ben Budapestről Sápra telepítették ki őket. Két gyermeküket Ágnest és Tamást Makóról nagymamájuk vitte a kényszerlakhelyre. A helyi kocsmában szállásolták el a családot öt másikkal együtt, közöttük egy zsidó házaspárral, akik tiltakozásul újra fölvarrták a Dávid csillagot ruhájukra. A kocsmáros barátságosan viselkedett a hozzá erőszakkal betelepítettetekkel, bár tudta, hogy ezzel megélhetését vették el 61 NAGY Dezsőné: Dr. Nagy Dezső életútja. = Szieszta, 2002 nov. 4. 62 Makói Népújság 1946 márc. 17.; Makói Népújság 1946. máj. 26.; Makói Népújság 1946. szept. 29. 63 JAM TD önéletrajz 64 Csanád vármegye tíz évvel Trianon után. Szerk. VERMES Ernő. 1929. 114-115.; Makói Friss Újság 1930. okt. 19. Makói Újság 1938. máj. 3. 65 SZÉPFALVY Zoltánné visszaemlékezése 66 SZABÓ Péter: Don-kanyar. Bp. 1994., 303.