A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

Alapítványok kamatai A nőegylet bevételeinek jelentős részét képezték. Kérés nélkül, az adakozók rendszerint valamely esemény alkalmával ajánlották föl a nőegyletnek, és vagy kikötötték a felhasználás célját, vagy azt a nőegylet vezetőségére bízták. Az alapítványt vagy a nőegylet vagy az árvaalap alaptőkéjéhez csatolták, és csak a kamatot lehetett felhasználni. Az első alapítványt dr. Cajus Gáborné Abelles Regina létesítette 1881-ben 500 frt. összeggel, őt követte Eisenstadter Lajosné Nanett 200 frtral. (Lőw-Kulinyi: Idézett mű. 310. old.) Kohen Johanna 1885-ben, a kitüntetése alkalmával az árvaalap alapvagyonához járult hozzá 200 frt, Bäsch Józsefné pedig 100 frt. alapítvánnyal. (Sz.N. 1886. ápr. 11.) Politzer Katalin, az 1891. júl. 23-i közgyűlésen ajánlott fel 100 frt-ot, az alaptőke gyarapítására, abból az alkalomból, hogy az 56 évvel ezelőtt alakult nőegylet alapítóiból már egyedül csak ő van életben. Az 1898. febr. 10-i közgyűlésen, amikor Polgárné Kohen Terézt egész élete tartamára elnökké választották, dr. Pollák Lajosné indítványára, a közgyűlés azt is elhatározta, hogy az elnöknő nevére 1000 frt-os alapítványt létesít. Hogy kamatai milyen jótékony célt szolgáljanak, arról az elnöknő dönthet. (Sz.N. 1898. febr. 11.) Az 1909. máj. 17-én tartott közgyűlésen, özv. Holtzer Jakabné 2000 K-ás alapítványt tett, a nemrég elhunyt KohenTeréz emlékére, az üdülésre szoruló szegény betegek segítésére, buziási Eisenstadter Nándorné pedig az árvaalapnak tett 1000 K-ás alapítványt, a szegény elárvult leányok képzésére. (Sz.N. 1909. máj. 18.) 1910. okt. 15-én várhelyi Rósa Izsóné, a nőegylet díszelnöke, a koronás érdemkereszttel való kitüntetése alkalmával tett 1000 K-ás alapítványt a zsidó nőegyletnek. A város szemérmes szegényeinek pedig 400 K-t, a Vidéki Hírlapírók Országos Szövetségének 400 K-t, a Dugonics Társaságnak 200 K-t adományozott. (Sz.N. 1910. okt. 16. és Dm. 1910. okt. 16.) Az 1911. ápr. 24-i közgyűlésen Márer Miksáné 1000 K-ás, (Dm. 1911. ápr. 26.) az okt. 18-i közgyűlésen pedig özv. Pollák Lajosné, a nőegylet alelnöke tett 500 K-ás alapítványt, később megállapítandó célra. (Sz.N. 1911. okt. 19. és Dm. 1911. okt. 20.) Az 1912. máj. 2-i közgyűlésen a Milkó család gyarapította jelentős mértékben a nőegylet, illetve az árvaalap pénzvagyonát: özv. Milkó Sámuelné és gyermekei a nőegylet árvaalapjára tettek 1500 K-ás alapítványt, özv. Milkó Jakabné pedig a nőegylet javára tett 2000 K-ás alapítványt. Az alapítványok célját nem fogalmazták meg. (Sz.N. 1912. máj. 5.) Az 1912. nov. 21-i választmányi ülésen Patzauer Miksáné és Szécsi Edéné tettek egyenként 1000-1000 frtos alapítványt. (Sz.N. 1912. nov. 23.) Az 1914. ápr. 28-i közgyűlésen a nőegylet Lőw Immánuel 60. születésnapja alkalmával tett 2000 K-ás alapítványt. Az évi kamat felhasználásának célját az elöljáróság határozta meg. (Sz.N. 1914. ápr. 30. és Dm. 1914. ápr. 30.) Az 1915. márc. 24-i közgyűlésen Steiner Mórné és Eisenstadter Júlia létesített 1000-1000 K-ás alapítványt. (Sz.N. 1915. márc. 27.)