A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 6. (Szeged, 2003)

PÁL József: Szegedi izraelita jótékony nőegylet szociálpolitikai tevékenysége 1835-1918-ig

emelni az Urban zenekart, melynek tagjai 50 K-t ajánlottak fel a nőegyletnek. (Ugyanott: 1906. jan. 7, 20, 21, febr. 3.) Az 1908. jan. 25-én tartott bál nem párosult hangversennyel, de a hölgyek nagy része piros dominóban jelent meg. A dominók, az elnöknőnek való előzetes bejelentés mellett, Hercegné műtermében (Dugonics tér 2.) készültek, mérték szerint. Ezen a bálon is ott voltak a városi előkelőségek. (Ugyanott: 1908. jan. 19, 26.) A következő évben nem volt bál, csak gyűjtést rendeztek, melyet csak részben használtak fel a szegények segélyezésére, a többit a sziciliai földrengés áldoza­tainak küldték, ezzel viszonozva az olaszoknak a szegedi árvíz idején tanúsított ál­dozatkészségét. (Ugyanott: 1909. jan. 14.) Bár — mint már volt róla szó — 1909. febr. 16-án meghalt Polgárné Kohen Teréz, az 1910-ben esedékes bálát jan. 15-én megtartották. A tudósító szerint a jelenlévők nagyon érezték hiányát: „...Hiányzott valaki, egy öreg asszony, akinek a haja oly fehér volt, mint a frissen esett márciusi hó, és aki mindig szorgoskodott a zsidó nőegylet bálján, és ösztökélte a fiatalságot táncra, mulatságra...Polgárné Kohen Teréz." A bál az új elnöknő, özv. Holtzer Jakabné székfoglalója volt, és remekül si­került. Az újságok szerint ilyen méretű bál aligha volt Szegeden. Néprajzi bálnak nevezték, mert a hölgyek nagy része a magyar tájegységek és nemzetiségek népviseletében jelent meg: díszmagyarban, Tisza-menti népvise­letben, Duna-menti népviseletben, oláh, sváb, szerb, székely, tót, és cigány jel­mezben. A városi előkelőségek (dr. Kelemen Béla főispán, dr. Lázár György polgm., báró Gerliczy Ferenc parlamenti képviselő stb.) most is megjelentek családjukkal. Közben a jegyárak jelentősen fölmentek: alsó páholy 24 K. felsőpáholy 20 K. három személyre szóló családi jegy 10 K. belépő 4 K. volt. Ugyanott: 1909. dec. 18. és 1910. jan. 12, 16.) A következő évben ismét tartottak bált. Az 1911. jan. 14-én tartott bál több szempontból is különleges volt: az egyik, hogy a bálnak voltak védnökei (lady patronessek), akiknek egy része nem is volt zsidó, és a bál megkezdése előtt kí­sérőik karján felvonultak: dr. Lázár Györgyné, várhelyi Rósa Izsóné, Krag Istvánné, Szarvady Lajosné, Polgár Lászlóné (a Szegedi Kisdedóvó és Jótékony Nőegylet elnöke), Lichteneger Gyuláné, özv. Ratkovics Gyuláné, Pollák Lajosné, Kiss Mórné, özv. Holtzer Jakabné. A másik jellegzetessége a bálnak az volt, hogy a felülfizetők között sok volt a más városban lakó. Például Budapestiek: baranyavári Ullmann Adolf né 100 K., özv. Milkó Jakabné 100 K., Herzel Antalné 20 K., Fabinyi Ferencné 20 K., stb. De a bécsiek is jelentős összegeket küldtek: buziási Eisenstadter Nándorné 100 K., dr. Singer Mátyás 20 K. Először találkozunk a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület elnökének, dr. Raskó Istvánnénak a nevével, aki 25 K-át adott a tisztelet jegyet vivőknek. A vö­röskereszt elnöknője, Worsikovszky Károlyné 6 K-t, Polgár Lászlóné, a kisdedóvó elnöknője pedig 14 K-t adott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom