A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - ZOMBORI István: A szegedi múzeum első önálló Várostörténi Leltárkönyve 1918-1943

5. ) Ugyanaz, kék selyem, ezüst hímzéssel, a hátlap rózsaszín himzetlen. A rendkívül finom párnás himzés stilizált virágokat, terméses tölgy- és babérágakat ábrázol; a szegély ezüst zeg-zug vonal; a lelógó végeken arany ezüst rojtok. Egyik szalag végére zöld kígyóval viaskodó oroszlán van arannyal hímezve, a másik végén 9 ágú korona alatt Nagyon gondosan megőrzött, szinte gyűretlen állapotban. 6. ) Ugyanaz, hátsó lapja a szalagnak sima zöld selyem, mellső lapja arannyal átszőve, s arany és zöldselyem babér- és virágfonadékban „Elisabeth Gräfin Draskovic, geb. Gräfin Batthyány", a másikon „Perpetua fide 1855". A szalagágak végében kérfejű sas és kilencágú korona alatt a Batthyány- és Draskovich-címer. A szalag lelógó végein arany és zöld selyem bojtok, a csokor közepén aranyboglár, mely alól két arany zsinór nyúlik le, arany és zöldselyem bojtokban végződve. Gondosan megőrzött, ép állapotban. 7. ) ugyanaz, hátsó lapja sárga selyem, arannyal átszőve, a mely azonban nagyrészt lefoszlott, s ezen feketével hímezve a következő felírás: „dem lten B

on von Jellacic Infanterie 1855" és „Fidelitas et fortitudinis signum". A sárga lapot fekete láncfonat szegi be. Az egyik végére hatalmas kétfejű sas van hímezve fekete selyemmel, a másikra Magyarország patronája, a félkaron ülő Mária a gyermek Jézussal, színes selyemből. Az előlap fehérselyemmel van átszőve, s azonos dísszel kitöltve: babér- és tölgykoszorúban, melynek ága aranyból, levelei zöld selyemből vannak, aranyhímzésű nagy írott E betű, fölötte császári koronával; a csokorról sárgával és zölddel átszőtt zsinórok lógnak le, végükön két nagy ezüst bojttal. A szalagok végében a Habsburg-címer, végükön ezüst rojt. A szalagot Erzsébet királyné adományozta az ezrednek. A zászló szalagokhoz tartozik még két viaszkos vászon tok, 2 darab terítő, gyász flór darabok és három, finoman munkájú ládika, a melyek azonban jócskán megviselődtek. (A zászlószalagokat a frontokra is kihurcoltatták a katonákkal.) Az egyik ládára, a melyben a 7. szám volt elhelyezve, egykorú rézlap van felszegezve ezzel a felírással a császári korona alatt „Von S. M. Kaiserin Elisabeth dem Iten B

on von Jellacic Infanterie N° 46 verliechen 1855." Ez utóbbi történelmi emlék koránál fogva 8. ) szám alatt leltárba is vétetik (A zászlószalagok révén álljon itt néhány adat a most megszűnt szegedi háziezred történetéből. Az ezred 1745-ben alakíttatott, mint tiroli „Land u. Feldregiment" 1769-ben kapta a 46-os számot, s fehér uniformist viselt sötétkék aufschlaggal. 1756-től 1769-ig élénk résztvett a kétéves háborúban, majd a bajor, a török a Napóleonellenes háborúkban. 1809-ben végén az ezred megszűnt. Ujj áalakí Itatott 1851-ben az I. román határőrezredből s papagáj zöld hajtókát kapott. Ezredtulajdonosok voltak 1857-ben Jellacsics bán, 1859-ben Sándor hessen-rajnai herceg, 1862-ben Bernhan szász-meiningeni herceg, 1883-ban Szapáry László gr. lovassági tábornok, 1887-ben br. Fejérváry Géza, (1862-1878: Schiller v. Niererberg Carl Freiherr, Feldzeugmeister) s 1916-től Hazai Samu báró. Az ez-