A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

Miklós és Oláh Ákos képviselte.

101 Selkey kivándorlását követően, 1947. május 29-én az ISA elnökévé Mattyasovszky Zsolnay-t választották,

102 akire különösen nagy teherként hárult a szervezetek elismertetése, s főként az 1947 augusztusi moissoni jamboree-n való részvétel biztosítása. Az áttörési kísérlet azonban sikertelennek bizonyult, a nemzetközi iroda nem fogadta el a menekült cserkészek szervezeteit legitim partnerként. Az elutasítás azért volt sokkszerű, mert eredetileg e szervezetek képviselői is bízvást számíthattak arra, hogy részesei lehetnek a nagy eseménynek. Igaz, nem közvetlenül, mert meghívás csak az anyaországi szövetségekhez érkezett (Magyarországról 500 cserkész részvételét várták!). A dípí-cserkészek a jamboree táboron kívül, egy közeli külön táborban kaphattak volna helyet, s így külsősként vehettek volna részt az eseményen. Az anyagi terhek miatt mindössze 30 emigráns magyar cserkész utazását készítették elő.

103 Beutazásukat azonban a francia hatóságok megakadályozták, így a nemzetközi elismerésért küzdő emigráns magyar csapat tagjai várakozásaikkal ellentétben nem lehettek jelen a világtalálkozón.

104 Csekély kárpótlás volt számukra az otthoni magyar cserkészek kiváló szereplése, akik a szovjet megszállás alatt álló közép- és kelet-európai országok közül egyedüliként, az eredetileg engedélyezett 500 fős kontingens helyett 200 fővel képviselhették a magyar cserkészetet.

105 A Franciaországba be nem jutó magyarok így az emigráns cserkészszövetségek által a moissoni Béke-jamboree-val párhuzamosan rendezett mittenwaldi emigráns Béke-jamboreen vehettek részt egy 100 fős csoporttal.

106 A mittenwaldi ISA-jamboree-n való részvétel előtt az emigráns magyar cserkészet már megmérettetett a "nemzetközi porondon". 1947. július 5-7. között Bodnár Gábor vezetésével — egyetlen külföldi meghívottként — egy 50 fős kontingens vett részt az ukrán cserkészek ugyancsak Mittenwaldban megrendezett 1400 fős jubileumi táborozásán.

107 A passaui, az eggenfeldeni és a pfarrkircheni csapatok tagjaiból összeállított csoport kiváló szerepléssel nyomatékosította: a magyar cserkészet továbbra is a nemzetközi mozgalom élvonalába tartozik. Mivel az ukrán menekült cserkészek jubileumi táborában való részvétel nyilvánvalóan a moissoni jamboree-n való eredményes szereplést készítette elő, az ottani sikerek után a magyarok számára különösen nehezen volt megemészthető a világjamboree-n való részvétel meghiúsulása.

108 101 III.1.4. 3. körlevél. 1. Az ISA alapszabályátlásd: XTV.1.1. szám nélkül 102 III.1.4. 4. körlevél. 2., lásd még: XTV.1.1. Mattyasovszky Zsolnay levele 1947. VI. 2. szám nélkül 103 III. 1.4. 2. körlevél. 2.; 3. körlevél. 1. 104 III. 1.4. 5. körlevél. 1. 105 III.1.4. 6. körlevél.; BODNÁR, 1980. 117-118.; v KISBARNAKI FARKAS, 1966. 18-20. 106 III. 1.4. 5. körlevél. 1.; v. KISBARNAKI FARKAS, 1966. 16.; Lásd még; XTV.5.1.1. Az ISA Béke-jamboree iratai.. 107 III.1.4. 5. körlevél, BERNHARDT Béla 2002. máj. 16- ilevele Lendvai-Lintner Imréhez. A szerző birtokában 108 Beodray Ferenc visszaemlékezésében a moissoni jamboree-n való részvétel meghiúsulásával kapcsolatban érdekes összefüggésre világít rá: „A moissoni jamboree-ra ugyan készültünk, de nem tudtunk elmenni! így volt ez jó! Mi, a tábori sapkás cserkészek és az otthoni, a búrkalaphoz visszatérő magyarországi cserkészek között a háttérben lévő [magyarországi] politikai vezetők feszültséget, sőt, esetleg tettleges összetűzést is szítottak volna, és ez nem lett volna méltó a magyar cserkészet jó hírnévé-