A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MAROSVÁRI Attila: A magyar cserkészet megindítása a nyugat-európai menekülttáborokban (1945-1947)

Kisbarnaki Farkas Ferencnek a menekült cserkészmozgalom megszervezésére irányuló lépéseit mások mellett Kótai Zoltán vatikáni delegátus is ösztönözte.

74 Kótai 1946. november 12-én levélben kérte fel a főcserkészt, hogy álljon a szervezet élére, és megbízólevelet is adott neki.

75 A vatikáni delegátus támogatása azért volt fontos, mert a megszálló hatóságok felé legitimálta a főcserkészt és a szervezőmunkát, ugyanakkor biztosította az egyházi és a világi intézmények jó szándékú hozzáállását is.

76 A főcserkésznek az emigrációs cserkészet megindulását tárgyaló visszaemlékezéséből úgy tűnik ki, mintha az amerikai tábornoki fogolytáborból való megérkezését követően intenzív szervezőmunka indult volna el.

77 Adataink azonban ezt nem erősítik meg. Noha valószínűsíthető, hogy a táborokban voltak vezetők, akik már 1946 elején-közepén szorgalmazták a kapcsolatfelvételt az 1946. január végén Németországba érkező főcserkésszel, ennek írásos nyomai nem maradtak meg. Ez szinte természetesnek is tekinthető, hiszen maguk a csapatok ekkor még csupán formálódtak. AII. Rákóczi Ferenc cserkészcsapat, mellyel kisbarnaki Farkas saját visszaemlékezése szerint is először vette fel a kapcsolatot, mint láttuk, csak 1946 novemberében alakult meg, s a későbbi vezetők közül többen 1946 végén, vagy mint Bodnár Gábor, 1947 tavaszán álltak munkába. A fenti adatok, s az 1946. november közepén keltezett Kótai-féle megbízólevél is azt támasztják alá, hogy a főcserkész részéről érdemi lépések a mozgalom megszervezésében 1947 elejéig nem történtek. Ez persze nem jelenti azt, hogy 1947 előtt ne lettek volna olyan cserkészvezetők, akik megkísérelték a spontán szerveződő csapatok együttműködésének megteremtését, illetve új csapatok szervezését. Ausztriában e tekintetben Bánáthy Béla fejtett ki igen hatékony munkát, míg Németországban a passaui szervezés kapcsán is említett Mattyasovszky Zsolnay Miklós, valamint Beodray Ferenc tevékenységét kell megemlítenünk. A TELEKI PÁL MAGYAR CSERKÉSZ MUNKAKÖZÖSSÉG MEGALAKÍTÁSA Vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész az emigrációs magyar cserkészet megszervezése érdekében az első érdemi lépést az 1947. március elején, Teleki Pál halálának 6. évfordulójához kapcsolódó felhívásával tette meg, amelyben április 3-i hatállyal életre hívta a Teleki Pál Magyar Cserkész Munkaközösséget, s munkára és együttműködésre kérte fel a csapatokat és a szórványban élő vezetőket.

78 A főcserkész névválasztása nem volt véletlenszerű. Egyértelmű utalás volt arra a 74 VII.3.1. 405. sz. irat melléklete. P. Gácser Imre előadása a cserkészmunka megindulásáról, 1949. szept. 25. 75 A megbízólevél megtalálható: XVII. v. kisbarnaki Farkas Ferenc emlékalbuma a külföldi magyar cserkészetről 76 v. KISBARNAKI FARKAS, 1966. 12. 77 Uo. 78 A körlevélen nincs dátum, ezért az általunk ismert beérkező válaszlevelek datálásából, melyek legkorábbija március 15-én kelt, feltételezzük, hogy a felhívás 1947. március 5-10. körül született meg. Lásd: III. 1.1. v. Kisbarnaki Farkas Ferenc főcserkész iratai. Szám nélkül