A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Farkas 1852-ben bevezette a borszesz gyártást is. Csermőn, Aradon, Butyinban, Simándon és Apatelken a hatvanas években likőrgyártást is indítottak. A sörgyártás Aradon nem tudott meghonosodni, mivel a szomszédos Temes megyei Új-Arad 150 éve uralta a környék fogyasztását. Csupán a petrisi Szalbeck, majd a pankotai uradalom tudott némileg szóhoz jutni e téren, a hatvanas években.

73 Az ecetgyártás fellendülőben volt. Borsgester Jakab 1852-ben kérvényezte "vegytani élesztő és ecetgyár" alapítását Aradon. A későbbiekben két-két gyáracska jött még létre Aradon és Borossebesen.

74 Nagyobb vállalkozásnak bizonyult az 1852-ben alapított olajgyár, amelynek magas kéménye a városiak élménye volt 1865-ig, midőn tűz martalékává vált.

75 A piaci igények növekedése és a szállítási lehetőségek tökéletesedése előmozdította a fafeldolgozást. Az első gőzfűrészre az engedélyt 1852-ben Aradon adták ki, majd Soborsinban került sor alapításra. Iltő és Tok erdei 1865-ben iparvasúton szállították a fát a feldolgozó üzembe. Borosjenőben bútorkészítést indítottak be. A nádasi erdő fáiból 1867-től kezdve vasúti talpfákat készítettek. Arad megye tölgyerdői 1866 körül 1' millió mázsa dongafát biztosítottak. Kisebb mennyiségű faanyagot dolgozott fel az aradi gyufagyár. Jelentős vállalkozásnak számított az 1861-ben létrejött aradi Traytler fürészgyár és malom, amelyben 1868-ban egy részvénytársaság további 400000 forintot ruházott be.

76 Az ipari fejlődés további távlatait vázolta fel az 1862-ben indult Eckel és Weidner-féle gépgyár. Saját termelésű gazdasági felszerelések mellé behozatalt is párosítottak. így cséplőgép, daráló és őrlőmalom, szecskavágó stb. kínálata mellett például angol vetőgépet is ajánlottak. Eckel egyik találmánya az ollószerkezettel ellátott kaszálógép volt.

77 Az ipari kínálat a hatvanas évek derekára tovább terebélyesedett és olyan termékek kerültek a piacra, mint a Honig cég által gyártott harangok és tűzoltófecskendők, vagy egy orgonakészítő műhely messze földön elhíresült megvalósítása.

78 * * * A XIX. század közepén változatlanul fennálltak a hovatovább idejüket múlt céhek. Szinte megkövült szervezetben működtek. Aradon és néhány mezővárosban mint például Kisjenőn, Szentannán, Pankotán stb. 1872-ben történt felszámolásuk alkalmával Aradon és a megyében létszámuk elérte a 28-at.

79 72 A A 1122, 8119/1863, 2204/1865. 73 Ibidem, 1314, 3986/1863, 5240/1864, Arad, 1865. I. 4. 74 Csk 8095/1852, A A 8119/1863. 75 Csk 4081/1852, A A 1965/1865, Alföld, 1862 X. 17, Arad, 1865 VII. 30. 76 Csk 4080/1852, A A 11857/1867, Alföld, 1861.1. 3, II. 3, Arad, 1866 IV. 2, MÁRKI, II. 857, 865. 77 Alföld, 1862, V. 6, VIII. 29, X. 2. 78 Csk 6609/1853, A A 7047/1861, 1557, 4441/1863, A C S P 1314, 3507/1863, Alföld, 1861VIII. 4, Arad, 1864. VII. 27. 79 LAKATOS Ottó: Arad története. Arad, 1881 III. 170-184, 187.