A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében

és erdélyi fejedelmekhez köthető Jankovich- gyűjteményt, amelynek a Fegyvertárat érintő része 174 darabból állt, az adakozás iránti készség felgyorsult.

10 József nádor mellett a főurak tömegesen ajánlották fel őseik kemény harcokat látott fegyvereit. Szerepe volt ebben Kölcsey Ferencnek is, aki már 1826-ban hirdette, hogy „Minden nemzet, mely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé lenni hagyja, saját nemzeti életét gyilkolja meg."

11 Kiss Ferenc 1843-ban 55 darabból álló buzogány gyűjteményével, 1847-ben Kapuváry János 72 válogatott adományával a nyugodt évek lezárultak. A gyors és tervszerű fejlesztés természetesen nem volt zavartalan. A szabadságharc 1848-1849-ben országosan, rendkívül károsan érintette a magyar műtárgyállományt. A MNM- ot kétszer keresték fel az osztrákok. Először 1849. január 25-én, másodszor 1850. március 14-én a pesti kerületi parancsnok, Macchió tábornok utasításának megfelelően 405 első osztályú fegyvert zsákmányoltak. Ezek között — olvashatjuk a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Osztályának igazgatója által küldött, 1927. október 3-án kelt jelentésben — volt „30 többé kevésbbé (sic!) teljes páncél, 4 felszerelt páncélos faló, 4 lovas pajzs és 133 sisak."

12 A fejlődést azonban nem lehetett megállítani. 1852-ben Jankovich Miklós, majd Kehrer József, báró Révay Ferenc, Keglevich Gyula, Kubinyi Ferenc adományai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1881-ben Thallóczy Lajos — akadémikus, tudós történész, számos alapvető munka írója — maga is érezze, hogy a katalógusok hiánya miatt nagyon nehéz a forrásanyag kezelhetősége. „A fegyvertani irodalom terén — bár tudjuk, hogy óhajtásunk egyelőre pium desiderium — sok a teendő. Első a belföldi anyag gyűjtése, kapcsolatban a külföldi gyűjtemények tanulmányozásával. Ezt követné a nagyobb gyűjtemények cathalógusainak... publicatiója... A sok főúri fegyvergyűjtemény az érdekesebb városi múzeumok, a fegyvertárak illusztrált cathalógusai bizony nagyot lendíthetne e tudományág ismeretén."

13 Ő már előre tekintett a várható ezredéves kiállításra, mintegy felszólítva a nemzetet, hogy írásban is meg kell örökíteni ezer év legfontosabb eseményeit és tárgyi hagyatékát. Ekkor már Magyarország nagyobb városaiban egymás után hozták létre a múzeumokat, ahová a megyék nagy buzgalommal összpontosították értékeiket. Várható volt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum és a magyarországi múzeumok mellett Ausztria, Törökország és más külföldi államok is hozzájárulnak az 1896-ban megrendezésre kerülő millenniumi kiállításhoz, amelyhez Szendrei János akadémikus, tudós fegyvertörténész készített 915 oldalas, rajzos, fegyvertörténészek bibliájának is nevezett, katalógust. A szerző ebben a vaskos kötetben fel10 Magyar hajdankor emlékeinek jeles gyűjteményét hazájának mély tisztelettel felajánlja W.J.M. (vadasi Jankovich Miklós) Tudományos Gyűjtemény 14 (1830. VIII. hó) 114-117. p. 11 KÖLCSEY FERENC: Vegyes beszédei. Mohács aug. 29. 1826. Minden munkái. 148. p. 12 Levél Petrovics Eleknek az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Főigazgatójának. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár MS. 5o33/23. Vö. B. SZIGETHY GABRIELLA: A szigetvári hős fegyvereinek visszaszerzése ügyében. Zrínyi Dolgozatok, V (1988) 161-171. p. A levél ugyan aláírás nélküli gépelt példány, de már 1987-ben megállapítottuk, hogy írója Varjú Elemér a MNM Történet Osztályának igazgatója és Tóth Zoltán hadtörténész, a Történeti Osztály őre. 13 THALLÓCZY LAJOS: Magyar fegyverekről. Archaeologiai Értesítő. Új folyam I. (1881) 178-186. p.