A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

ADATTÁR, MÓDSZERTAN, RESTAURÁLÁS - TEMESVÁRY Ferenc: Magyarországi fegyvergyűjtemények múltja és jelene. Eredmények és kudarcok a fegyverkatalógusok készítésének tükrében

gyar király (1526-1564) megosztozott. A nemesfémből készült értékek jelentős részét Ferdinánd beolvaszttatta anyagi gondjainak enyhítése céljából. Halála után a műkincsek egyharmada fia Tiroli Ferdinánd tulajdonába jutott.

2 Szerencsére a gyűjtők jelentős része már hosszú évszázadok óta az általuk becsült értékeket nemcsak összegyűjtötték, rendezték, leírták, hanem sokan közülük közkinccsé is tették. Legyen az katalógus, bibliográfia, vagy a kettő ötvözete, a lényege, hogy a több-kevesebb információt hordozó forrásanyag a nemzet múltját kutatók munkáját hatékonyan segítette. Az emlékanyag egybegyűjtésének fontosságát, megőrzését, bemutatását és leírását alapvető fontosságúnak érezte már Tiroli Ferdinánd (1529-1595), Ferdinánd császár fia is, aki 1556-ban és 1566-ban vezető szerepet vállalt a Szolimán elleni háborúkban. A nagyműveltségű, humanista eszméktől áthatott főherceg egyike volt a Habsburg család legszimpatikusabb tagjainak. Kanizsán készíttette azt a vértezetet, amelyet az egész világon, mint magyar „ezüst huszárvértezet" megjelöléssel emlegetnek. Az osztozkodásnál az ő hatalmas fegyvergyűjteményébe került a Zrínyi Miklós, (fl566), Báthori István, erdélyi fejedelem (1571-1586), Thury György palotai kapitány (1571 k. -1586), II. Lajos magyar király nevéhez fűződő fegyverek. Szerencsés véletlennek köszönhetjük, hogy az utókorra maradt az a levél, amelyet Ferdinánd Nádasdy Tamásnak írt 1590. június 17-én, amelyben kéri, hogy atyjának, Nádasdy Ferencnek (1555-1604), a híres „Fekete Bégnek", a 15 éves háború (1593-1606) kiemelkedő hadvezérének fegyverzetét, minden tartozékával és címerekkel, szolgálati jelvényekkel, általa végbevitt hadbevonulások és tettek leírásával, gyűjteménye számára küldje meg, hogy más kiemelkedő személyiségek fegyverzetével együtt egy általa kifejezetten erre a célra megépített hadszertárban megőrizze, „ ...amit annál is inkább szívesen fogsz megtenni, mivel az nem csak boldogult atyádnak, neked és utódaidnak örök dicsősége emlékezetéül szolgál, hanem mert elgondoltuk és szándékozunk, hogy mindazoknak, akiknek fegyvereit kézhez kapjuk ... arcmásukat rézbe karcoltatjuk, tetteiket megörökítjük, majd nyilvánosan kinyomtatjuk."

3 A gyűjtemény leltára 1596. május 30-án készült el, s ez alapjául szolgált Wendelin Boeheim jeles fegyverszakértőnek, hogy Ferenc József császár és magyar király (1848-1916) utasítására 1889-ben az uralkodóház tulajdonát képező fegyveranyagot egyesítse. A kiadott katalógusból első ízben értesültünk a magyar vonatkozású műtárgyakról. Többek között Kálmán király kardjáról, II. Lajos király díszpáncéljáról és nyergéről, I. Maximilián lovas testőrségének pergamennel bevont pajzsairól, Hunyadi Mátyás király kardjáról, Szent György és Szent Kristóf alakjait megörökítő tárgyakról és egy magyar idomú, ki2 Ezen a helyen csak röviden vázolom fel a magyar uralkodók, fejedelmek, főurak gazdag fegyvergyűjteményeit, ugyanis a témát részletesen kifejtettem: Tallózás a bécsi vagyonmegosztás Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárát érintő iratanyagában. In: írott és tárgyi emlékeink kutatója. Emlékkönyv Bánkúti Imre 75. születésnapjára. (Budapest 2002. 269-302. p.) Mária királyné által elvitt fegyverekre lásd: SlKLÓSSY LÁSZLÓ: Műkincseink vándorútja Bécsbe. (Budapest 1919) Az ún. B leltárban szereplő fegyverekről, köztük török harci jelvényekről, magyar vadászpuskákról és kürtökről lásd: uő. 75-85. p. 3 HUGYECZ ANTAL : „Ferdinánd főherczeg Nádasdy Tamás fiát fölkéri, hogy atyjának fegyverzetét küldje meg neki, hogy ő azt az utókor dicsőségére hadi szertárában közszemlére állíthassa. 1590, június 17-én." In: Hadtörténeti Közlemények 7 (1894) 124. p.