A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
FORRÁSOK - ZOMBORI István: A szegedi múzeum első önálló Várostörténi Leltárkönyve 1918-1943
A SZEGEDI MÚZEUM ELSŐ ÖNÁLLÓ VÁROSTÖRTÉNETI LELTÁRKÖNYVE 1918-1943 ZOMBORI ISTVÁN Egy igen fontos, értékes forrás közlésére kerül sor az alábbiakban. Több tényező is indokolja, hogy ezt a múzeumi leltárkönyvet publikáljuk és ezzel a kutatás előtt hozzáférhetővé tegyük. Az itt található adatok nemcsak múzeumtörténeti, de a város kultúrtörténeti múltjának megismerését is elősegíti. A szegedi múzeum történetét vizsgálva, ezen belül a Történeti Gyűjtemény, illetve az önálló történeti gyűjtemény létrejöttével kapcsolatban a jelenlegi témához mindenképpen kívánatos utalni a Történeti Tanulmányok 2. kötetében megjelent cikkemre, amely az egész gyűjtemény történetét tekinti át. 1 A mostani leltárkönyv, amely 1918-1943 között szolgált a történeti anyagok leltározására, a múzeum történetének egy értékes és sok fontos gyarapodást jelentő korszakát dokumentálja. Hogy mi minden történt, az a fentebb említett cikk 192-205-ik oldal közötti részletes ismertetésben olvasható. Éppen ezért a jelen írásban a vonatkozó részletnél csak utalunk a már korábban megjelent összegzésre. A leltárkönyv keletkezésének körülményeit vizsgálva a fő okot abban a történelmi helyzetben kell látnunk, amely az I. világháború, illetve annak befejezése következtében állt elő. Szegedről is sok polgár és értelmiségi vett részt az I. világháborúban. Ezekben az emberekben a különböző frontokon járva, (legyen az az Osztrák-Magyar Monarchia területe, vagy Szerbia, Galícia, esetleg Olaszország,) fölmerült, hogy az ottani harctérről valamilyen emléket hozzanak haza. Bizonyos idő elteltével úgy érezték, hogy ezeket az emlékeket nem egyszerűen csak a saját emlékként tekinthetik, hanem nagyobb nyilvánosságra és érdeklődésre tarthatnak számot és ezért ajánlották föl a múzeumnak. Elképzelhető és a konkrét bejegyzések is ezt bizonyítják, hogy olyan mennyiségben érkeztek a különböző tárgyak (ellenséges seregek katonáinak viseletei, fegyverei, pénzei stb.), hogy az amúgy is bőségesen gyarapodó gyűjteményben Móra — aki mint nemrég (1917) hivatalba lépett múzeumigazgató mindenképpen arra törekedett, hogy egy, a korábbinál modernebb, korszerűbb múzeumot mondhasson Szeged városa magáénak — szükségét látta az anyagok műfaj szerinti elkülönítésének és ezt a leltárkönyvben történő bejegyzéssel is igazolni kívánta. Amint ezt a korábbi tanulmányunkban is jeleztük, 1904-ben már Reizner, illetve Tömörkény is fontosnak látta az önálló képzőművészeti leltárkönyv megnyitását 2 és ezt követte ily módon 1918 december 6-án az önálló várostörténeti leltár1 ZOMBORI I. 1999. 2 ZOMBORI I. 2001.
