A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

GLÜCK Jenő: Adatok Arad megye fejlődéséről az 1848/49-es forradalom nyomán (1849-1867)

Az 1857-es népszámlálás a következő főbb nemzetiségi megoszlást jegyezte föl: Nemzetiségek Fő o/ ! /0 Magyar 46542 18,60 Német 20930 8,36 Román 171989 68,72 Cseh-morva-szlovák 310 0,12 Szerb 450 0,18 Örmény 80 0,03 ' Cigány 5270 2,11 Zsidó 4694 1,88 Összesen: 250265

13 Az 1870 évi népszámlálás a következő képet nyújtotta: Nemzetiség Fő % Magyar 67707 22,82 L Német 31581 10,64 Román 194711 65,63 1 Szlovák 1614 0,54 Szerb 1036 0,35 í Egyéb 64 0,02 összesen: 296713 _ 14 A három népszámlálás százalékos adatainak összevetéséből a következő összehasonlító táblázatot alakíthatjuk ki, a korabeli felvételek módszertani eltéréseinek ellenére: Nemzetiség 1844 évi %-ok 1857 évi %-ok 1870 évi %-ok + - % 'Magyarok 15,13 18,23 22,24 + 7,11 Németek 7,60 8,20 10,37 + 2,77 Románok 75,85 67,39 63,96 - 11,89 Szlovákok 0,75 0,12 0,53 - 0,22 Szerbek 0,59 0,17 ~ 0,34 0,25 Egyéb 0,06 3,92 0.02 -0,04 A fentiekből kiviláglik a magyarság növekvő megerősödése az őket elsősorban sújtó politikai helyzet ellenére. Kétségtelenül szerepet játszott azonban bizonyos bevándorlás is, elsősorban Arad városába, amelynek magyarosodását a korabeli megfigyelők felismerték. 13 Tafeln 1857, 54-55, 61. 14 Népszámlálás 1870.