A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)
mértékét. Azt azonban megállapíthatjuk, hogy a büntetendő legkisebb összeg határt 50-ről 100 forintra emelték. 86 Ez év szeptemberében újabb Kossuth pénz ügy bukkan föl az jegyzőkönyvekben. Kossuth 1851-52. évi amerikai útja során dollár és forint címletű jegyeket, ún. ígérvényeket bocsátott ki. A fölsőbb hatóságok erre az amerikai Kossuth dollárokra hívták föl a figyelmet, amelyek ekkorra már beszivárogtak az ország egész területére. 8 ' A Kossuth bankjegyek elégetéséről ebben az évben már csak negyedévenként kértek jelentést. A megyei elöljáróság harmadszor figyelmezteti június 16-a és szeptember 22-e után október 2-án a szegedi tanácsot, hogy negyedévi jelentést első alkalommal december végén kell tenniük. 88 Végül a tanács december végén bejelentette, hogy 1854 október, november és december hó folyamán bankóégetés nem volt. 89 Rendeletek a magyar pénzekről (bankjegyek, 6 krajcáros, rézpénzek bevonása, stb.) azért még ezen túl is hosszú éveken keresztül érkeztek, egészen 1870-ig. Ötven évvel a magyar forradalom és szabadságharc eseményei után Tömörkény István novelláiban többször említette a Kossuth-bankókat, hiszen „a múzeumba ma is mindig hoznak be efféle pénzeket, mivel még mindig kerül elő dugott helyről, titkos rejtekből 90 Hozzá tehetjük, hogy régi házak szanálásakor még ma is így van ez. Megemlékezett a bankóégetésről és magától értetődő természetességgel az elrejtésről is: „...a lángok nem ünnepi fáklyák lobogásából származtak, hanem a Kossuth-bankók égtek. Öregapó is nézte, miként hamvadnak el a az ő harmincezrei. Bánta-e, nem bánta-e: bizonyosan bánta. Vigasztalásul csak az szolgált, hogy maradt még a padláson a szelemenfába eldugva elég. ,m A fentebb idézett dokumentumokból összeállítható statisztika szerint vélhetően országosan több miUió forint értékű papírpénz megsemmisítése biztosan megtörtént. De ezt bízvást tarthatjuk rész adatnak még akkor is, ha majd az ország többi helységeiben történt égetésekről szóló dokumentumok sorra napvilágra kerülnek. A gyűjtői tapasztalatok alapján tudjuk, hogy nagyon sok Kossuth-bankót megőrzött a hálás utókor. Legalábbis úgy hálás, hogy a Kossuth-bankókat nézegetve büszkén gondolunk a magyar forradalom és szabadságharc egyetemes érvényű történelmi korszakára és részvevőire. Jó lenne tehát célszerű következetességgel föltárni a Kossuth-bankók nagy részének, vagy csak töredék részének — ki tudja? — sorsát a még megtalálható levéltári források segítségével. A föltárt adatok még így is mindenképpen bővítenék ismereteinket a kibocsátott pénzek összes mennyiségéről, valamint a fajtánkénti megoszlásról. 92 86 CSML Tjkv. 1854.febr. 24. 1381.; jún. 13. 4407. 87 CSML Tjkv. 1854.szept. 22. 6350. 88 CSML Tjkv. 1854.okt. 2. 6571. 89 CSML Tjkv. 1854.dec. 8519. 90 TÖMÖRKÉNY István: Régi pénzek, régi erkölcsök. Öreg regruták. Bp. 1959. 150.p. 91 TÖMÖRKÉNY István: Öreg sarki ház. Munkák és napok a Tisza partján. Bp. 1963. 291. p. 92 A Csongrád megyére kiterjedő kutatás még nem fejeződött be. A Szolnok megyei és a Bács-Kiskun megyei adatok földolgozás alatt, a Békés megyei adatok megjelenés alatt.
