A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - NAGY Ádám: A Kossuth-bankók sorsa Szegeden (1849-1854)

János számvevő által vezetett ív 57.437 frt és 35 xr-ról elveszett. A tanács a hanyag és gondatlan eljárást komolyan rosszallta és a felelősség legszigorúbb terhe alatt továbbra is „fürkészni rendeli".^ Az ív elveszett ugyan, de a beszolgáltatott pénzeket átadták és el is égették azokat. A királyi kerületi főbiztos szeptember 4-én mégis ismét sürgeti a tanácsot, hogy az elveszett beszedési ív ügyében tegyenek valamit. Kénytelenek pótolni az iratot, ezért a tanács fölszólítja azokat a lakosokat, akiknek augusztus 4-én Vékess Ferentz akkori írnok és ifj.Pintér János számvevő által vezetett ívre írták föl a beszolgáltatott pénzeiket, hogy szeptember 8-án és 9-én a megadott időben jelenjenek meg újbóli regisztrálásra. Azaz az átvételi elismervények bemutatása alapján készültek új listát összeállítani. Ettől függetlenül azért „az eltévelyedett ívnek további fürkészete komolyan meghagyatik",

50 adta ki a rendeletet a tanács. Az újonnan lefolytatott eljárással kapcsolatban is keletkeztek bonyodalmak, mert pl. Dösits János ingóságai eladásából származó 74 frt Kossuth-féle bankjegyeinek átadását igazoló nyugtatványát csak szeptember 21-én mutatta be, s amelyet így a letételek tárába rendeltek letenni.

51 De újonnan fölfedezett pénzekkel is jelentkeztek továbbra is: Leffler Mihály tanácsnok október 6-án a város alsó részein szedett adó alkalmával kapott mindössze 4 ft-nyi Kossuth bankjegyet, amelyet a Királyi Kerületi Főbiztosságnak terjesztettek föl.

52 Pintér János számvevő végül is október 5-én bemutatott egy pótívet a Kossuth bankjegyek elveszett beszedési íve helyett, és „az illető okiratot a netalán közbejövendő hivatalos használatra megtartani rendelték. "

53 Elő is kerültek a levéltárban máig együtt őrzött ívek. A korábban jelentett összegek és az összegyűjtött íveken kimutatott összegek nem egyeznek, nem következetesek, számszakilag nem lehet összehangzó pontos végkövetkeztetést levonni, ellenben a beszolgáltatások nagyságrendjét lehet érzékelni. Egy nagyvároshoz illően nem is egyetlen ívről van szó, hanem több részből összefűzve összesen 57 oldalas táblázatos kimutatásról. A kettéhajtott, vastag papírú nagy fólió lapokból álló két rész egyike kékes színű lapokból 1-29-ig, a másik fehérebb színű lapokból két köteg 30-48-ig és 49-51. számig van számozva, ez utóbbiban van 12 üres, számozatlan oldal is. Ezekhez fűzték piros fehér zöld vékony zsinórral, a végén pecsétviasszal a város pecsétjével lepecsételve a vékonyabb nagyalakú pótívet. A „Feljegyzése azoknak, kik az általuk beadott Kossuth bankjegyek mennyiségét, közben jött rendelet folytán pótolólag bevallották" föliratú ívet folytatólagosan az 52-55. lapszámmal látták el úgy, hogy a benne lévő négy üres oldalt nem számozták. Mindehhez járul még egy kettéhajtott lap négy oldallal, de csak egy számozott, az 56. oldal, amelyen az előző részek kimutatott összegeinek összesítése olvasható. Nem világos az iratok iktatási számai alapján, hogy melyik irat mikor keletkezett, ill., hogy mikor adták le, így nem vüágos a pótív igazi keletkezési dátuma 49 CSML Tjkv. 1849.aug 21. 112. 50 CSML Tjkv. 1849.szept. 4. 266. 51 CSML Tjkv. 1849.szept. 21. 563. 52 CSML Tjkv. 1849.okt. 6. 847 53 CSML Tjkv. 1849.okt.5. 841.