A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

FORRÁSOK - FÁRI Irén: 1848-as szegedi relikviák. Baurnfeind Gyula levelei családjának

1848-AS SZEGEDI RELIKVIÁK Baurnfeind Gyula levelei családjának FARI IRÉN Több generációra visszamenően őrzi a szegedi Szűts család az elődeire vonata kozó iratokat, fényképeket. Bizonyára nem egyedüli nagyságú ez az archívum, mindenesetre a családi kötődésen túl történész szemmel is figyelemre méltó adatokat tartalmaz a szegedi polgárság, értelmiség életmódját illetőenl9. második felére, a 20. század elejére vonatkozóan. Két 1848-ban írott levél és ugyanattól a kéztől származó 12 pont és Nemzeti dal másolat mint relikvia, sajátos szerepénél fogva szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. A dokumentumok közlését Szűts László tette lehetővé. A leveleket Baurnfeind Gyula írta bátyjának, a gyógyszerészsegéd Mihálynak 1848 februárjában és áprilisában, a másik egyedi dokumentum: az egyazon lap két oldalára írt 12 pont és Nemzeti dal másolat szegedi keltezésű, március 18-án Gy szignóval jegyzett. A levelek írójának, Baurnfeind Gyulának rövidre szabott életét töredékesen lehet rekonstruálni. Annyi bizonyos, éppen második levele kapcsán, hogy fiatal jurátusként belekerült a forradalom sodrába, és mielőtt valójában elkezdhette volna pályáját, a gyorsan pergő események tovább ragadták. Az elsők egyikeként adta életét a nemzeti szabadságért. Levelei megértéséhez vázolni kell a kort, amelyben élt. Először néhány tényszerű adat: Baurnfeind Gyula Szegeden született 1829. április 14-én.

1 Édesapja Baurnfeind Ferdinánd gyógyszerész, édesanyja Kraller Emília.

2 A születési anyakönyv szerint a házasságból négy gyermek született: Mihály (1827), Gyula (1829), Josepha (1831) és Ferdinánd (1832).

3 Az édesapa városi polgár és választott szószóló volt, majd városi képviselő. A család vagyonosnak számított, az 1839/40-es adófőkönyv adatai szerint az öt első osztályú iparűző között Grünn János könyvnyomtató, Felmayer Antal kékfestő és Krammer Mihály 1 Csongrád megyei Levéltár (CsmL) IV. B. 1440. Belvárosi rom.kath. születési anyakönyv 18271838. Csongor Győző által közölt téves adatok (1830-1838) minden bizonnyal elírás. CSONGOR 1991. 23. 2 A család neve Bauernfeind-ként ismert, bár Gyula levelein következetesen Baurnfeind névalakot használt. A korabeli iratokra többnyire a Bauernfeind név került. A levéltár anyakönyvében az édesanya neve Emília, HABERMANN 1992. 22. Emmát ír. 3 CsmL ÍV. B. 1440. A neveket latinosan írták: Michael Nikolaus Thomas Joannes (1827), Julius Ferdinandus Carolus (1829), Josepha Carolina Ágnes (1831) Ferdinandus Ludovicus Emericus (1832). A nevek és a sorrend nem teljesen egyezik Habermann 1992. 22. adataival (Károly, Gyula, Mihály).