A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

Két part közt címmel Somfai László publikálta fojtott drámaiságú novelláját. Egy hazatérő katona találkozik itthon maradt felesége szeretőjével. A katonának nincs tudomása a kapcsolatról, mégis feszültséggel teljes és tragédiát sejtető a két férfi véletlen találkozása. Balogh László 1943-ban írt versében (Kisvárosi éjjel) a környezet teljes eseménytelenségét, nyugalmasságát, kiüresedettségét ábrázolja. A népzene lelkes tudós propagátora, Péczely Attila ebben a folyóiratszámban Vezető rétegeink zenei közvetítése népzenénk számára címmel publikálta értekezését. Szerző ez alkalommal is a már korábbi két írásában tárgyalt problémával foglalkozik. Ez alkalommal számos hangjegyes példával támogatja, illusztrálja azt a véleményét, hogy a népdal nem átvett, hanem eredeti alkotás. Annyit azonban megállapít szerző, hogy vannak a vezető rétegektől származó zenei motívumok, dallamok, amelyek eljutnak a népi kultúrába. Ezek azonban szerinte mint divat, bizonyos idő után el is tűnnek. Jó szándékú lelkesedésében szerző azt is állítja, hogy ha a népdal jelenléte általánossá válna a társadalomban, az így létrejött egyetemes zenei nyelv megszüntetné a társadalmi különbségeket. Galyasi Miklós érzékletes, képgazdag versében énekli meg a tél késését és egyben kényszerű bekövetkeztét Kalendárium című versében. Tárkány Szűcs Ernő ez alkalommal 1943. évi bálványosváraljai élményeit, megfigyeléseit sűrítette Este a fonóban (Feljegyzés az egyik mezőségi faluból) című írásában. A leendő néprajztudós, ekkor még egyetemista, pontos, módszeres megfigyeléssel, életteljesen, de egyben tudományos hitelességgel írta le a fonóbeli eseményeket, énekeket. Takács István a sassal folytatott viaskodása allegorikus képével szól Menekülés című versében az ember küzdelméről, sorsáról. A következő az Extra Hungáriám rovatban közölt hosszabb és két részletben közölt írás Takács Ferenc helyi szociáldemokrata vezető, akkori földművelésügyi államtitkár, hivatalos delegáció tagként hat országban tett tanulmányút)ának beszámolója. (Ez lényegét tekintve a Tornyai Társaságban tartott előadásának írásbeli összefoglalása). Előbb három nyugati (Svájc, Franciaország, Dánia) majd három délkelet-európai (Jugoszlávia, Bulgária, Románia) ország mezőgazdaságáról ad tájékoztatást a szerző. Minden esetben előbb a birtokmegoszlásról kap az olvasó számszerű adatokat. Svájccal kapcsolatban kiemeli a beszámoló a szabad társulások szerepét, fontosságát. A beszámolók rendjében ezután általában az egyes gazdaságok ismertetésére kerül sor. Majd a mezőgazdasági érdekvédelem helyzetéről kapunk ismertetést. Franciaország esetében a fejlett mezőgazdasági igazgatási szervezet létezését emeli ki a beszámoló. Egyben fontosnak tartja a hitelszervezetek, a hitelellátás széleskörű tevékenységét. Dánia esetében a jól működő szövetkezeti mozgalom késztette elismerésre szerzőt. Két nyárfa közt cím alatt Borsi Darázs József hangulatos, emlékeket idéző verse teszi változatossá a folyóirat számot. A vásárhelyi Cseresnyés egy éve címmel a kollégium vezető tanára, Zentai János (a Magyar Rádió későbbi irodalmi vezetője) publikált eléggé hivatalos jellegű tájékoztatót. Az írás szerkezetileg világosan, logikusan tagolt, és mindenről rövid, summázott összefoglalást nyújt. Az ismertetett tevékenység a lényeget tekintve minden népi kollégiumban azonos minta szerint alakult. Végén tíz pontban sorol-