A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

DÖMÖTÖR János: A Puszták Népe és a Tornyai Társaság

Állandó színház megteremtése. Kép kiállítások és további estek rendezése". Ezt követően a Puszták Népe színvonalának emelése és széleskörű elterjesztésének feladata fejezte be a tervezetet. Mivel az időszakos kiadvány megjelenését Tornyai János halálának 10. évfordulójához kötötték, így teljesen indokolt volt, hogy a névadó mesterről is szó essék az első számban. Galyasi Miklós jelzés nélküli, de a szövegből egyértelműséggel kitűnően az ő tollából származó, és hivatásához méltóan költői szavakkal értékeli Tornyai nagyságát. Bodnár Éva Tornyai későbbi monográfusa Impressziók Tornyai János művészetéről címmel szakmai elemzést ad a művész korai alföldi, és későbbi szentendrei korszakának tartalmi és megjelenítési módbeli sajátosságairól. Az utolsó oldalt Tornyai János optimista megállapításával zárják: „A tudás kiűzte az embert a paradicsomból, a művészet fogja odavezetni". A 2. szám már nem a Tornyai Társaság „lapjaként", hanem szemléjeként jelent meg. (Nyilván el akarták kerülni a napilappal való rokonítás eshetőségét). Ebben a számban már két rovat is szerepel: az egyik az „alföldtudományi" cikkeket gyűjtötte egybe. Ezen kívül egy Extra Hungáriám rovatcím is szerepel, igaz, csak egyetlen tanulmánnyal. Bevezetőként és a két rovat között is vegyesen szerepelnek versek, tanulmányok és egy vígjáték Németh Lászlótól. Ebben, ugyanúgy mint valamennyi számban, Almási Gyula rajzos karakterű fametszetei színesítik az írásokat. Ebben a számban is publikált Galyasi Miklós bevezető írást. Ebben kijelentette ugyan, hogy nem akarja bántani Budapestet, de a centralizáció bűnéül rója fel, hogy a nyugati kultúrát tolvajnyelven tolmácsolják, hogy rosszul alkalmazzák a tudományt és hogy parányi a művészet, helyette viszont létezik a giccsek szörnyű tömege. Emiatt erőteljesen követeli a kultúra decentralizációját. Kiemeli a vidék, és külön is Vásárhely szellemi értékeit. Szükségesnek látja, hogy ezekre felfigyeljenek és beépüljön a magyar kultúra egyetemességébe. Gulyás Pál hátrahagyott Hajnali felriadás című versében név szerint nem említi ugyan, de a szövegből kitűnik, hogy Németh László segítségét kéri fájdalmas helyzetében, betegségében. Az Alföldtudomány rovat első tanulmányában Péter László Az alföldi népnyelvkutatás feladatairól értekezik. Már a bevezető részben igen fontosnak tartja az egyes magyar tájak jellegzetes népnyelvének gyűjtését, feldolgozását. Ilyen sajátosságokat lát az Alföld népnyelvében is. A tudományos népnyelvkutatást Csűry Bálint debreceni professzor munkásságától eredezteti. Összegző véleménye szerint a magyar népnyelvnek is van lehetősége és joga az irodalomba való bekerülésre, ugyanúgy, ahogyan a magyar népzene Bartók és Kodály zsenije révén az egyetemes zene értékévé vált. A népnyelvkutatás társadalmi hasznosítását egyrészt a közneveléstől, másrészt a magyar íróktól várja a szerző. Fontos feladatnak tekinti a népnyelvben végbement évszázados történelmi, társadalmi keveredés feldolgozását. Ezt elősegíthetné egy-egy falu nyelvi sajátosságainak monografikus feldolgozása. Szükségesnek ítéli továbbiakban a szerző a tanyás mezővárosok esetében az időbeli változások nyomon követését is. Előtanulmányok eredményeként lehet