A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

HALMÁGYI Pál: Komlóstól Tárnokig. A Sámson-apátfalvi főcsatorna környékének történeti emlékei

múlva 8 adózó portán éltek itt. A 16. század végi háborúban pusztult el végle43 gesen. A hajdani ér partján a mai napig áll az un. „Belezi kereszt". Az egy tömbből faragott, máltai formájú kereszten írást már nem lehet találni. Az anyagvizsgálatok a Déli-Kárpátokat jelölik meg a kőzet származási helyéül. Több legenda terjedt el, hogy ki és miért állította ezen emléket. Nézetünk szerint a legvalószínűbb, hogy Csáky Miklós püspök 1514 május végi kivégzésének helyét jelöli. (Dózsa György a nagylaki palánkvár elfoglalásakor ejtette rabul a csanádi főpapot és néhány nap múlva e helyen álló táborában karóba húzatta.) A mindenképpen megőrzésre érdemes kereszt több figyelmet és törődést érdemelne. Szükséges lenne valamiféle védő-kerítéssel körülvenni, mert a folyamatos szántások miatt kis dombja lassan eltűnik és nagyon közel kerülnek hozzá a munkagépek. Az Alföldön egyedülálló, de Magyarországon is ritka objektumot az idegenforgalom egyáltalán nem ismeri. XII. Tárnok A Sámson-apátfalvi főcsatorna hasznos munkáját elvégezve, a makói határ vizeit Tárnoknál engedi a Marosba. A ma már csak térképeken megtalálható — Tárnok-sziget — elnevezés hajdanán a Maros menti településlánc egyik igen fontos tagja volt. Az első írásos előfordulása 1332-ből való, mikor a csanádi káptalan folytatott vizsgálatot határában. Neve a tárnok: királyi javak őrzője, pénzügyek kezelője, feladatú királyi emberre utal. Itt szedték a vámot a szárazföldön, vagy a vízen érkezőktől, ill. a réven átkelő utasoktól is. A hely fontosságát mutatja, hogy a tárnoki rév még a 20. század első negyedében is működött, csak a trianoni határ lehetetlenítette el. 1343-ban Nagy Lajos király Tárnokot Telegdi Csanád érseknek adományozta, a koronázásakor végzett szolgálataiért. Az elkövetkező évtizedekben, évszázadokban jelentősen gyarapodott és a 16. században a környék legnagyobb falvai közé tartozott. Az 1552-es török hadjáratban súlyos károkat szenvedett, de e csapást még kiheverte. Hat év múlva 10 ház állt az egykor rangos faluban. 1580-ban 33-an fizettek adót innen a töröknek. Végleg a 15 éves háborúban, 1596 körül pusztult el és soha többé nem épült újjá. ÖSSZEFOGLALÁS A Maros jobb partján az Aradtól a Tiszáig elnyúló és északon a Tótkomlós-Hódmezővásárhely vonallal határolható terület legnagyobb természetes vízfolyása a Szárazér. E rendkívül szeszélyesen kanyargó vízfolyás a történeti időkben — amikor nevét is kapta — ritkán szállíthatott jelentős víztömeget. Alapvetően megváltozik azonban a helyzet a sok vizet hozó időszakokban. Akkor ez az ér — a bele torkoló 43 BLAZOVICH L. 55. 44 TROGMAYER 0. 91. 45 BLAZOVICH L. 296.