A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)
PUSZTAI Bertalan: A szegedi görög katolikus egyházközség kialakulása. Egy vallási szórvány helykeresése a társadalmi térben
az Árpádok korában görög szertartású papok jöttek be a magyar rónába a Maros partján, hogy a görög szertartás szerint Krisztus igájába törjék a pogány magyar fejeket. Munkájuk sikerrel járt. ... Aztán jött a tatárdúlás, jött a szláv és oláh egyházi közigazgatás és eltűntek a görögkatolikus magyarok a Tisza-Maros szögéből. De most újra visszajönnek, hogy az Egyház örömére, édes hazánk javára éljenek itt újra öntudatos, hitbuzgó Eletet..." 32 A magyar görög katolikus identitás központi »narrativäja« a 19-20. század fordulóján az úgynevezett kontinuitás-elv lett. Eszerint a magyar görög katolikusok ősei nem (a 17-19. század folyamán elmagyarosodott) ruszinok és románok, hanem azon ortodoxok, akiket az Árpád-kor kezdetén Bizáncból jövő térítők kereszteltek meg. Az elmélet szerint az ország katolikussá válása után e keleti szertartású magyarok mintegy 'visszahúzódtak' a beköltöző ortodox nemzetiségek közé és ott gyakorolták hitüket. Ez az elmélet ma is a hivatalosan elfogadott történelemszemlélet alapja görög katolikus körökben. 33 Ugyanakkor néprajzi tanulmányok szerint jelentős elmagyarosodási folyamat zajlott le a 18-19. századokban a görög katolikusok körében. 34 A 18-19. századi egyházi összeírások publikálása és elemzése ugyancsak számos egyházközség fokozatos nyelvváltását támasztja alá. 35 A kontinuitás-elvet néprajzi 36 , egyház- és művelődéstörténeti 37 szempontból komoly kritikák érték. A Szegeden létrejövő görög katolikus közösség önbemutatásában is, ugyan nem teljes részletességgel, de megjelenik a kontinuitás elv. A Szegedi Görögkatolikus Elet igyekezett felrázni, megszólítani a városba került görög katolikus híveket. Hirdetésekkel próbálta felkelteni a nagyvárosban nehezen megtalálható görög katolikusok érdeklődését: „Voltál már a Görögkatolikus Nőegylet teadélutánjain?", „Testvér! Voltál már saját templomodban? Várunk!", „Minden görögkatolikus család asztalán ott kell, hogy legyen a Máriapócsi naptár a görögkatolikus magyar hívők útmutatója" 38 , „Aki szereti hitét, aki szereti templomát, az távolban is meghallja a Lechner-téri kis templom szentmisére, szentségimádásra, szentbeszédre hívó harangját!". 39 Összességében megállapítható, hogy 1921-1936 között az eredetében sokszínű szegedi görög katolikusság összefogása sikeres volt. A közösség alapjainak létrejötte, a rendszeres liturgiák egyesítő ereje után 1929-re a Rozália-kápolnát saját templomukként gondozhatták. A megalakulás után tizenöt esztendővel Szegedre görög katolikus parókus települt. A hívek számának növekedését jelzi, hogy a 30-as évek közepére már különböző életkori-, devóciós közösségek: egyletek, társulatok alakultak ki. A kialakuló egyesületi és hitbuzgalmi élettel szinte a lehetetlent kísérelte meg egy kis vallási közösség: 32 n.n.: „Szegedi Görögkatolikus élet" Szegedi Görögkatolikus Elet, 1936. XI, 1/1., 9.o. 33 PIRIGYI i.m. 1990. 34 PALÁDI-KOVÁCS Attila: Ukrán szórványok a XVIII-XIX. században a mai Magyarország északkeleti részén. In: Népi Kultúra-Népi Társadalom 7. Bp. 1973., 327-368., PUSZTAI Bertalan: Gálocs történeti etnodemográfiája 1747-1989. Magyar Egyháztörténeti Vázlatok 1993/3-4., 27-44. 35 UDVARI István: A munkácsi görög katolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírása. Nyíregyháza, 1990., UDVARI István: A munkácsi püspökség 1792. évi katalógusa. Miskolc-Nyíregyháza, 1994. 36 BARTHA Elek: Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen, 1999., 12-14. 37 CSERBAK i.m. 1986. 38 mind Szegedi Görögkatolikus Élet, 1936.XI, 1/1. 39 Szegedi Görögkatolikus Élet, 1936.XII, 1/2.
