A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 5. (Szeged, 2002)

MEDGYESI Konstantin: Elbeszélés történelem (oral history) a rendszerváltó korszak Makójáról

tek Makóra a rendszerváltáskor megszüntették itteni érdekeltségeiket. Emiatt olyan nagyságrendben szűntek meg állások, amelyek helyett azóta sem jött létre csak szórványosan új munkahely. Jelenleg 9,2 %-os a munkanélküliségi ráta, ez Makó és a hozzá tartozó 16 település adata. 7.2. — A makói munkanélküliek tagozódását a következőképpen tudnám jellemezni: felsőfokú végzettségű alig néhány fő. Egy kisebb réteget jelentenek az érettségizettek. A pályakezdő munkanélküliek átmenetileg vannak itt, ők a legjobban mobilizálhatók és leginkább eladhatóak a munkaerőpiacon. A legnagyobb körbe tartoznak azok a szakmunkások, akiknek olyan szakmával rendelkeznek, amely nem eladható; őket próbáljuk átképezni, hogy újra visszapörögjenek a munka világába. Végül nagyon sokan vannak, akiknek semmilyen szakképzettsége sincs. 7.3. — Milyen a tipikus makói munkanélküli? Férfi, nő, 40-50 év körüli? — A tipikust természetesen nem könnyű meghatározni. Úgy gondolom, a makói munkanélküliek között a legjellemzőbb karakter a korábban a nagy iparvállalatoknál betanított munkásként dolgozó 50 év körüli férfi, aki alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Próbáljuk őket egy kicsit bíztatni, de az az igazság, nem szívesen ülnek ők már be az iskolapadok mögé. Ok többnyire közhasznú munkát végeznek. — Ha, mondjuk, egy 45 év fölötti makói polgár elveszti az állását, akkor mennyi időn belül tud, és képes-e egyáltalán új munkahelyet szerezni a városban? — Hát 45 év fölött nagyon nehezen kap állást Makón. Egyébként is sajnos országos tendencia, hogy a 35 év fölöttiek már potenciálisan hátrányos helyzetűeknek számítanak. Amennyiben hajlandó az ügyfél arra, hogy egy tanfolyammal felfrissítse meglévő szakképesítését, esetleg vállalja, hogy ingázik, tehát naponta bejár Szegedre vagy más helyre dolgozni, akkor jobbak a kilátásai. 7.4. — Ma az az elvárás, hogy legalább 3-4-féle dologhoz értsen a jelentkező. Kicsik a cégek, az alkalmazottnak mindent tudnia kell. Egy példa: felvesz a vállalkozó egy érettségizett hölgyet, akkor elvárás, hogy legyen mérlegképes, értsen a TB ügyekhez, de tudjon bánni a számítógéppel is, kezelje a pénztárat, s ráadásul mindezt minimálbérért. 7.5. — Szerintem munkaerőhiány az olyan perem szakmákban sincs, mint például a marós vagy szerszámkészítő. Úgy gondolom, egy-egy ilyen embert lehet találni. Van jó szerszámkészítő, de lehet, hogy mivel már ismerik, ezért őreá nem tartanak igényt. Megeshet, egyszer összeszólalkozott a főnökével és ő nem akar oda visszamenni. 7.6. — Léteznek foglalkoztatást segítő eszközök, amelyek révén a vállalkozó támogatást kap, ha egy munkanélkülit alkalmaz. A cégek már elég jól ismerik e lehetőségeket. A makói munkaadók többnyire már eleve úgy adják be az igényüket, hogy támogatható munkaerőt küldjünk. Gyakorlatilag a vállalkozónak fél-, egy évig, csak a járulékokat kell fizetnie, a foglalkoztatott munkabérét ezen időszak alatt a munkaügyi központ biztosítja. Utána létezik egy továbbfoglalkoztatási kötelezettség, ami azt jelenti, hogy ha egy évre adunk támogatást, akkor a munka-